Szolgálat 86. (1990)
Eszmék és események - András Imre: Lépéskényszerben
kevesen tudják, hogy a jezsuitáknál az alkotmányból vett rendi szabályokon kívül az idők folyamán bizonyos munkákat végzők is kaptak szabályokat, vagy inkább "szolgálati szabályzatot". P. Generális a "szolgálati szabályokat" - szám szerint 46 különféle listát - ez év január elsejével hatályon kívül helyezte. "Mivel a szabályok által előrelátott hivatalok jókora része eltűnt a valóságos életből, és sok részletük olyan élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos, melyek nagyon eltérnek attól, amit ma tapasztalunk, és azokat a célokat, melyeket a hagyományos szabályok voltak hivatva elérni, már új rendelkezésekkel pótolták, úgy látszott célszerűnek, hogy e szabályok kötelező ereje megszűnjön. A megszüntetett szabályok szövegei, ha nincsenek is érvényben, értékes tanúságtételek maradnak arra vonatkozólag, hogy milyen volt a jezsuiták eljárásmódja Isten nagyobb dicsőségére: a leírt betűtől a valóságos élet felé haladva, ezek irányítása állandóan megtartott minket a hivatásunkkal járó kötelezettségek teljesítésében." II. Liberalizmus A régi és az új összeillesztésének másik stratégiája ellentétes a konzervativizmussal; ez pedig a liberalizmus. Ez a stratégia is történelmi okokból alakult ki a fejedelmi abszolutizmus kritikájaként a XVII. és XVIII. századokban, és a "szabad emberek társadalmát" kívánta megvalósítani. Különösen a reneszánsz és a reformáció mozgalmai szegültek szembe a középkori keresztény állam és a hűbériség társadalmi rendjének kötöttségeivel A természettudományok fejlődése és az új technikai felfedezések haladást és szabadságot ígértek a régi keretek ellen harcolóknak. A liberalizmus állameszméjét különösen az 1688-as, ún. "dicsőséges forradalom" utólagos igazolása, az ancien régime (az akkori "visszarendeződés") elutasítása érlelte ki. A fő összetevői: gondolatszabadság, magántulajdon, törvényesség. A liberalizmusnak későbbi válfaja a gazdasági liberalizmus, mely arra a tapasztalatra hivatkozott, hogy a gazdasági életnek megvannak a saját törvényei, és ezek optimális érvényre jutása érdekében szállt síkra. A liberalizmus szülte a munkavállalók érdekvédelmi mozgalmait, pL a szakszervezeti mozgalmat is. A politikatudomány kimutatta, hogy gazdasági liberalizmus csak akkor lehetséges, ha a politikában is érvényesülnek a liberalizmus elvei. A gondolatszabadság, magántulajdon és törvényesség szép elvei a gyakorlatban azonban csak akkor működnek, ha egyúttal érvényesül az evangéliumi emberszeretet is. Mihelyt az okosabb, a gazdagabb, a hatalmasabb előnyben van a képzetlenebbel, a szegényebbel, a gyöngébbel szemben, a liberalizmus szabad kezet ad az erősebbnek a gyöngébbel szemben. Sem az evangélium szeretetparancsa, sem az Egyház hagyományőrző, múltra emlékező, múltat vállaló jellege nem illik a liberalizmus gondolat- világába. A szegény és hatalom nélküli Egyház, mely megkötöttségeket állít fel az emberi cselekvés elé, és ereje van ennek érvényt szerezni (lásd a 80
