Szolgálat 86. (1990)
Az egyház szava - Az Osztrák Püspökkari Konferencia pásztorlevele a szociális kérdésről
IV. fejezet: KÉRDÉSEK A DOLGOK ÉRTELMÉRŐL, ÉRTÉKEK ÉS CÉLOK (104-122. cikkelyek) Az élet mint alapérték Az emberek jólétéről való gondoskodás nem szorítkozhat az anyagi javak előteremtésére. Megkívánja a szellemi értékek melletti kiállást is. Az osztrák püspököket aggasztja az áthagyományozott erkölcsi és vallási értékek elvesztése és kiüresedése. Követelik bizonyos értékkultúra fenntartását, és különösen annak az alapértéknek, amelyet az élet képvisel, a védelmét kezdetétől a halálig. Ebben az összefüggésben újra kiemelik és hangsúlyozzák a meg nem születettek élethez való jogát, mivel ezt a törvényhozónak hatékonyan védenie kell. (111) A püspökök úgy vélik, hogy "társadalmunk túlságos elöregedésének önmagában mindenkit gondolkodóba kellene ejtenie", és megerősítenie a gyermek utáni vágyat. De a közélet sok területén észlelhető gyermekellenességet is fel kell számolni. (111) Különleges védelmet igényel az emberi élet vége is. A püspökök elítélik az eutanáziát, és síkraszállnak az emberhez méltó halál érdekében. Olyan otthonok felállításáért lépnek fel, amelyekben az emberek hozzátartozóik körében, megfelelő orvosi ellátás mellett, méltósággal halhatnak meg. "Amint a szülők világra hozzák gyermekeiket, úgy a gyermekeknek is álljon módjában, hogy mellettük vannak, amikor a világot elhagyják." (113) A vasárnapi pihenés veszélyeztetettsége A szociális pásztorlevél kiemeli a vasárnap jelentőségét is. Egy technikailag magas szinten álló gazdaságban a drága termelési berendezések teljes kihasználása a vasárnapi munkatilalom fellazulásához vezet. A szabadidőre beállított társadalomban a vasárnap elveszíti alapvető vallásos jellegét. "Társadalmi szerepe a munka közös megszakításában mutatkozik, amely abból a tudatból fakad, hogy az ember nem a munka kedvéért létezik, és hogy imádás, öröm, játék, ünnep és közösség lényeges dolgok." (119) Egy ilyen "vasárnapi kultúra" kialakulásához szükség van az állam védelmező segítségére és a lakosság soraiban kialakuló széleskörű beleegyezésre is. Értékekből élni A szerkezeti változás azonban egyedül nem oldhatja meg a szociális problémákat. Döntő fontosságú az az erkölcsi beállítottság is, "hogy egy társadalom fejlettségi fokát elsősorban nem az anyagi jólét és a társadalom szociális szervezeteinek sűrű hálózata határozza meg, hanem azok a szellemi értékek, amelyekből él, és amelyek mellett elkötelezi magát." (114) "Mint Egyháznak oda kell hatnunk, hogy a felebaráti szeretet, a megbízhatóság, a hűség, a kötelességtudat és a tolerancia iránti érzék eleven 75