Szolgálat 86. (1990)
Élet a plébánián - Teleki Béla: Gyermekek istentisztelete
A gyermekre még jellemző, hogy úgy néz és úgy hallgat, hogy teste-lelke ott van. Ki ne látott volna szájtátva figyelő kicsit? Ezen tulajdonságát tehát aknázzuk ki az istentiszteletnél is. Ha valamit közösen megfigyelünk, nézésünk legyen olyan alapos, hogy a gyermek megjegyezhesse a dolog (kép, személy) apró részleteit is. A cél ugyanis az, hogy ne csak szemünkkel lássuk pl. a teremtmények szépségét és Isten jóságát, hanem egész lényünkkel. Saint-Exupéry mondotta: "Csak szívünkkel látunk jól, szemünk előtt a lényeg láthatatlan." A legtöbb ember csak szemével látta Jézust a kereszten, szívük nemtörődömséggel vagy gyűlölettel volt tele. Mária, János, az asszonyok, a jobb lator ... már szívével is látta az Urat. Jézus ellenben mindenkit látott szívével is, ezért hajolt le a gyermekekhez, bűnösökhöz... Okosan tesszük tehát, ha az isten- tisztelet során becsukjuk szemünket, és megkíséreljük lelkűnkben meglátni Istent, Jézust, a hitigazságokat, az evangéliumi események szereplőit. . . Közöljük is a látottat a többiekkel. Szent Ignác éppen ezt ajánlja lelki- gyakorlatos-könyvében: úgy szemléljük a bibliai eseményeket, hogy lássuk a helyet, a személyeket; halljuk a szavakat, amelyeket mondanak; érezzük saját szerepünket abban az eseményben, pl. Jézus jászolánál. Milyen jelentős ez a belső látás (vízió) az első keresztények életében! Az apostolok látomások alapján döntenek, István diakónus is látja a megnyílt eget. Látomás alapján nyitja meg Péter a pogányok felvételének lehetőségét. Gyakoroljuk az igazi hallgatást, hallást is az istentiszteleten. Figyeljenek fel a gyermekek a szavak részleteire. Halljanak szívükkel is: vegyék észre a hangok színét, dallamát, a bennük csengő barátságot, a szeretet áramlását . . . Csak az hallhat igazán, aki fülével és szívével is odafigyel. Jézus csak kétszer sírt az evangélium jelentése szerint: egyszer a halott Lázár, másodszor a hitetlen Jeruzsálem felett. Jeruzsálem nem volt hajlandó szívével is hallgatni az Urat. Mi tehát gyakoroltassuk a belső hallást: hallják meg a gyermekek a gyertya, a virág, a szomorú ember arc, a szótalan szenvedő szavát. Szólítsuk fel őket az istentisztelet során: figyeljék meg csöndben, mit mond Jézus az ő szívükben. így kellett a 12 éves Sámuelnek is megtanulnia, hogy felismerje Isten szavát. De már Noé nagysága is ebben van: az emberek ugyan gúnyolták, de ő Isten szavára hallgatott, és azt követte. Az ilyen belső hallás lényeges: Hogyan érthetnénk meg nélküle az Isten szavának jelentését? Mit üzen nekünk az Isten emberi formákban: szavakban, hasonlatokban, eseményekben és személyekben? 6. Megőrizni a gyermekdedséget Jézus példaképül állítja elénk a gyermekeket az üdvösség útján: "Ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek 65
