Szolgálat 86. (1990)

Tanulmányok - Fényesi Márk: Malula bíboros, egyházalapító

ismét sürgetjük, hogy a minisztériumokban . . . , a papi továbbképző tanfolyamokon tartsanak kurzusokat a felszentelt és nem felszentelt egyházi szolgálatokról a II. vatikáni zsinat egyháztanának szemszögéből."

2. Szenvedélyesen szerette népét

Malula egész szívvel szerette a háromságos egy Istent. Éppen ezért szenvedélyesen szerette embertársait is. Meg volt győződve, Isten elváija tőle, hogy papi, főpásztori tevékenységét az emberek igazi javának fejlesztésére fordítsa. Igyekezett népéhez közel maradni. Szívesen ment körükbe, ünnepelt velük örömükben, gyászukban. A hívek is megérezték, hogy szíve értük dobog, és ezért követték felhívásait, irányításait.

Főleg két területen mutatkozott meg, mennyire szerette népét, zaire-i testvéreit.

Az ifjúság érdekében

A kinshasai egyházmegyei zsinat határozataiban olvashatjuk: "A népességi adatok mély benyomást gyakorolnak ránk. Elénk tárják, hogy Kinshasa lakosainak több mint egyharmada 10 és 25 év között van. Ez a fiatalság alkotja társadalmunk és egyházunk jövőjét. Nemrégen pásztorlevelet intéztünk az ifjúsághoz, amelyikben habozás nélkül kijelentettük: Ti vagytok országunk reménye, egyházunk reménye. Rajtatok keresztül újul meg a társadalom, rajtatok keresztül fiatalodik meg egyházunk. Belőletek lesz a 2000. év felnőttje. - Másrészt a fiatalságnak ez a hatalmas tömege mérhetetlen kihívást jelent a lelkipásztorkodásnak. Nemcsak nagy száma miatt, hanem azért is, mivel nincs megfelelő erkölcsi és vallási nevelése, és szinte védtelenül áll társadalmunk változásainak forgatagában ... Lelldpásztori tevékenységünknek figyelembe kell tehát vennie személyiségük teljességét, éspedig életük jelen konkrét helyzetében. Feltétlenül szükséges tehát, hogy vallási és erkölcsi nevelést nyújtsunk nekik; de nem feledkezhetünk meg szellemi és szakmai képzésükről sem. Ha nem igyekszünk mindent átfogó nevelést biztosítani fiataljainknak, szakadást hozunk létre keresztény és szakmai, hivatásbeli életük között; pedig a hitnek és a keresztény felfogásnak az egész életet át kell járnia."

1973-ban így nyilatkozott: "Amikor az utcán, iskoláinkban, a stadionok lépcsőin vagy a tévé képernyőjén látom fiatalságunkat, nem fojthatom el magamban az érzést, hogy Krisztussal ne ismételjem: Misereor super tur- bam, szánom a fiatalok seregét... A nevelés nyugtalanító helyzetben van."

Az egyházmegyei zsinati határozatok sürgetik tehát, hogy minden egyházközségben legalább egy vezető idejének s erejének javát a fiatalok lelki segítésére fordítsa; ezenfelül legyen az egyházközségben egy ifjúsági bizottság. "Az ifjúsági lelkipásztorkodásban a hagyományos, népünknél ismert, iniciációs (folyamatosan beavató) módszert választjuk. Ennek az az elve,

39