Szolgálat 86. (1990)

Tanulmányok - Fényesi Márk: Malula bíboros, egyházalapító

után kérdéseket lehetett feltenni, amelyekre az előadó válaszolt. Mivel a résztvevők nagyrésze közvetlenül munkahelyéről jött a székesegyházba, az együttlét idejét korlátozni kellett. A fennmaradt kérdéseket írásban is be lehetett nyújtani. A harmadik héten mindegyik esperesi kerület két-két zsinati dokumentumot tanulmányozott plébániai híveivel. Elsősorban azt kutatták, hogy mi a dokumentum jelentősége a zaire-i katolikus életben, hol mutatkoznak nehézségek alkalmazásában, miben kellene kiegészíteni, stb. Az így összegyűjtött anyagot több hónapon keresztül megbeszélték az egyházközségek és a közelebbről érdekelt csoportok. Pl. a nevelésre vonat­kozó dokumentumnál külön is kikérték a fiatalok, tanárok, katekéták, szülők stb. véleményét. - A második szakaszban, amelyik 1988 február­márciusában folyt le, a kiküldöttek ismét a székesegyházban jöttek össze, és megvitatták az eddigi hozzászólások alapján - több mint 2000 futott be - kidolgozott "határozatokat". - Ezeknek az újabb hozzászólásoknak a figyelembe vételével készült el a 27 végső határozat, amelyeket a harmadik szakaszban, 1988 májusában, szavaztak meg. Malula érsek csak 1988 no­vemberében tette őket közzé hivatalosan. Közben lelkigyakorlatokat, missziókat szerveztetett hívei, a plébániák részére, hogy így ki-ki személye­sen is felkészüljön befogadásukra, és fellelkesedjék megvalósításukra. A 27 határozatot hat pontban foglalták össze. Az elsőnek a címe: Kinshasa, népünk életébe gyökerezett helyi egyház. (Kinshasa: une Église locale enracinée et inculturée). Ebben a pontban, s így az egész végső dokumen­tumban az első helyet az egyházi kisközösségek foglalják eL Néhány idézet ebből a részből: "Eldöntöttük, hogy továbbra is egyházmegyénk lelkipász­tori tevékenységének központjába helyezzük az egyházi kisközössége­ket ... Kérjük tehát az egyházközségi felelős személyeket, valamint a többi lelkipásztori munkatársat: Érezzék az egyházi kisközösségek, hogy az egy­házközségek vezetői érdeklődnek munkájuk iránt és támogatják őket. Ezért többször említsék meg őket a homíliákban, .. . ügyeljenek arra, hogy ne legyen más egyházi rendezvény ugyanabban az időben, amikor ezek a kisközösségek összejönnek; . . . hatékonyan működjenek össze a kiskö­zösségek vezetőinek képzésében; látogassák rendszeresen ezeket a kiskö­zösségeket; néha ünnepeljék velük együtt az Eucharisztiát, illetve elnököl­jenek igeliturgiájukon . . . Támogassák a kisközösségekből eredő pozitív kezdeményezéseket... Ügyeljenek, hogy minden plébánián legyen bizott­sága a kisközösségeknek, illetve a vezetőikből alakult tanács . . . Töre­kedjenek arra, hogy a csoportok ’emberszabásúak’ maradjanak; ha valame­lyik túl nagyra nőtt volna, osszák ketté." - Irányelveket ad még a kisközösség vezetőinek képzésére; sürgeti, hogy lehetőleg minden hívő tartozzék egy kisközösséghez. Malula bíboros ugyanis meg volt arról győződve, hogy csak ilyen kisközösségek révén valósul meg ténylegesen a II. vatikáni zsinat egyik alapgondolata: minden hívő élje meg, hogy az Egyház mi vagyunk. A kisközösségekben mutatjuk meg igazán, hogy élő tagjai vagyunk az egye­temes Egyháznak. 37

Next

/
Thumbnails
Contents