Szolgálat 86. (1990)
Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Keresztény életünk mint küldetés
saként figyelmeztetünk titeket: használjátok fel az Isten kegyelmét. [. . .] Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja." (2Kor 6,1-2) Minden óra, minden pillanat egyetlen alkalom, a "most" kegyelme, amit nem szabad elszalasztanunk. Az alkalmas pillanatban mondott helyes szó megmenthet egy lelket, míg bármely alkalom elmulasztása örök mulasztás, mert ugyanaz az alkalom soha többet nem jön vissza. Egyetlen kegyelem sem magántulajdon. Bár az egyén gazdagodik a kegyelmek által, melyeket mint drága kincset embersége agyagedényében őriz (vö. 2Kor 4,7), de azok sohasem válnak kizárólagos tulajdonává. Minden kegyelem közös vagyon, az Egyház kincse, és azt kamatoztatnunk kell mások javára. A kegyelmeket nem halmozhatjuk fel valami lelki csűrben a magunk gyarapodására; lelki értékekben sohasem lehetünk "kapitalisták". Itt kell az igazi nagylelkűséget, lelki szegénységet gyakorolnunk, s úgy élnünk, "mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan" (2Kor 6,10). Mert a kegyelem olyan, mint a gyertya: ha meggyújtjuk a magunkéról egy másik emberét, neki is lesz világossága, de a miénk is megmarad. A lelki értékeknek az a tulajdonságuk, hogy minél többet adunk belőlük másoknak, annál több marad nekünk. A küldetés formája százféle lehet. Van, akit arra választ ki az Isten, hogy egész életét, minden idejét, képességét és energiáját Jézus jóhírének terjesztésére fordítsa, hogy teljes munkaidejű, foglalkozású, hivatásos, "profi" apostol legyen, akinek élete Jézus Krisztus papjaként mások üdvösségének szolgálatában ég el. Van, akit arra hív meg az Úr, hogy a szegény, család- talan, engedelmes Jézus életformáját tegye magáévá, és egy új családban, testvéri közösségben mint szerzetes legyen "mindenkinek mindene" (vö. lKor 9,22). Van, akinek az az élethivatása, hogy az emberek millióinak az életformáját ossza meg, kétkezi munkával keresse a kenyeret maga és családja számára, és embertársaival sorsközösséget vállalva legyen Krisztus tanúja az emberek között mint világi apostol. S a papi, szerzetesi, világi apostoü hivatáson belül számtalan változatban valósulhat meg az egyetlen keresztény hivatás; amilyen gazdag lehetőségekben és életformákban az emberi élet, olyan gazdag megnyilvánulási formáiban az apostoli munka is. Az apostoli élet aprópénzre váltásának, mindennapi megélésének valójában annyi formája van, ahány keresztény él a földön. Minden apostoli küldetés egyetlen, senki máséhoz nem hasonló és nem hasonlítható ajándék, amit az illető személynek a maga sajátos, egyedi körülményei között, a maga egyetlen személyisége, vérmérséklete, adottságai felhasználásával kell megélnie. Az egyik apostol tömegeknek szónokol, a másik elrejtve imádkozik emberek megtéréséért, a harmadik levelezés útján éri el a lelkeket, a negyedik iskolai katedrán tanít, az ötödik gyárban éh meg a krisztusi ideált, és olyan emberekhez viszi el Jézus tanítását, akik pap közelébe sohasem kerülnek. A szülő minden tettével, szavával és kifejezett vallásos képzéssel is apostol a gyermekei számára; a pedagógus vagy bármely más 10
