Szolgálat 85. (1990)
Könyvszemle - Verbényi István, Arató Miklós Orbán és mások: Liturgikus Lexikon (Galambos Irén)
KÖNYVSZEMLE Verbényi István és Arató Miklós Orbán szerkesztésében: Liturgikus Lexikon. A katolikus egyház liturgiája. Ecclesia, Budapest, 1989. Nemcsak Magyarországon, de a környező országokban és az egész világon is, ahol magyar nyelven tartják a szentmisét, már nagyon várják a papok és a hívek is a magyar misszálé és egyéb liturgikus könyvek újabb, javított kiadását. Talán mire e sorok megjelennek, már kezünkben is lesznek az első kötetek. Megjelent viszont az új magyar liturgikus lexikon, mely nagyon jól fölkészítheti a papokat és világiakat a hivatalos liturgikus kiadványokra, és később is kitűnő kalauzunk lehet a II. vatikáni zsinat szellemében megújuló liturgikus élethez. A nagyon ízléses formában, számos ábrával és fényképpel illusztrált 300 oldalas mű, mely 527 szócikket és 857 kifejezést, illetve utalást tartalmaz, elsősorban két gyakorló lelkipásztor, plébános műve: Verbényi István albertfalvi plébános, az Országos Liturgikus Tanács titkára és Arató Miklós Orbán ciszterci plébános, az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács alelnöke. Hozzájuk csatlakozik hat társszerző és négy szaklektor. Az előszóban Konkoly István szombathelyi megyéspüspök és az Országos Liturgikus Tanács elnöke a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciójára hívja fel a figyelmet, mely szerint a liturgia az Egyház tevékenységének "csúcsa és forrása"; utal azokra a gyakorlati intézkedésekre is, amelyek a reform megvalósítását, egyben a papoknak és híveknek folytonos tanítását és nevelését, az új liturgia igazi szellemét szorgalmazzák. Ebbe az összefüggésbe illeszkedik be a lexikon. A főszerkesztők megemlítik bevezetőjükben, hogy több mint ötven évvel ezelőtt, 1933- ban, Komáromban jelent meg Kühár Flóris és Radó Polikárp bencés atyák szerkesztésében az első magyar liturgikus lexikon. Nem csoda, hogy az új lexikon kiadásának legfőbb szorgalmazója a ma is Komáromban élő Bíró Lucián, aki életének tizedik évtizedében is még aktív, és aki évtizedekig ugyancsak gyakorló plébános volt. A lexikon főérdeme, hogy gyakorlati, könnyű nyelvezetű, azelőírások ismertetése mellett praktikus nevelő, tanító tanácsokat is tartalmaz (pl. a liturgikus kreativitásról vagy a templomi viselkedésről szólva). Jól használhatják a papok is, de elsősorban munkatársaik, az egyház liturgikus életében aktív szerepet vállaló világiak. Igen alkalmas ajándékozásra, bár ára (390. - Ft) elég magas. Természetes, hogy egyes részletkérdésekben lehetséges más vélemény is, mint amit a szerzők ajánlanak vagy vallanak. így pl. az áldozati adományok előkészítésével kapcsolatban helyesebb nem beszélnünk "felajánlásról"; az időszaki Mária-antifónák után nincs könyörgés. Meg lehetett volna azt is említeni, hogy bevonulási vagy áldozási énekként - persze az a legtökéletesebb, ha a klasszikus gregoriánt énekeljük - a Graduale Simplex a kisebb templomoknak ajánlja a maga egyszerűbb antifónáit. Nem látjuk be, miért ne lehetne a betlehem karácsonyi időben az oltár közelében. Sajátságos magyar fogalom a "liturgikus tér"; úgy tűnik, hogy sem a liturgikus hagyomány, sem a mai külföldi irodalom nem ismeri. A népi ájtatosságokat - éppen a zsinat szellemében -, ha mód van rá, be lehet építeni a hivatalos liturgiába. Eredetilegazért jöttek létre, hogy a nem értett latin liturgia mellett legyen népi ájtatosság is; most, a kialakult más helyzetben egybefonódhatnak a liturgiával. Hasonló áll a szentsírra is; egyes országokban, pl. Ausztriában engedélyezik az Oltáriszentség kitételét 99
