Szolgálat 85. (1990)
Elmélkedés - Alexia: A tabernákulum előtt
ELMÉLKEDÉS Alexia A TABERNÁKULUM ELŐTT Benéztem Hozzád, Uram! Egy kis nyugalomra vágyom. Te arra biztatsz: keressetek és találtok ... Add, hogy nyugalmat találjak Nálad. A magam erejével nem jutok előbbre. A tegnapi elégedetlenség gyötör ma is. Mert elégedetlen vagyok. Ez nyugtalanságom legfőbb oka. Mivel vagyok elégedetlen? Sok mindennel. Néha Veled is. De elsősorban önmagámmal. Miért nem vezet célra keresésem? Helytelenül keresek? Rossz irányban? Magamat keresem? Ezt nehezen ismerem be. De a mélyből hallok egy vádló hangot. "Igenis a saját érdekeidet keresed. Azért vagy nyugtalan." Istenem! szabadíts ki ebből a meddő nyugtalanságból. Segíts megtalálni a helyes utat. Figyelek Rád ... Válaszod megdöbbentő: "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem a földre, hogy békét hozzak. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem hogy kardot." (Mt 10,34) Mit jelent ez? Én békét és nyugalmat keresek. Te harcot követelsz. Igazad van. Szent Pál szerint nincs megnyugvás. "A versenyzők mind futnak, de a dijat csak egy nyeri el. Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!" (Kor 9,24) Éz komoly harcot jelent, nem békét. Levegőverdeséssel nem lehet célba jutni. De ennél súlyosabb válaszom is van .,. "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem!" (Márk 9,34) "Ha őszintén engem keresel, ezt találod. Ez az egyetlen út, ha valóban nem magadat keresed. Ha erre az útra lépsz, azt is megtalálod, amit tévutakon hiába keresel. A békét. Az én békémet, amit a világ nem adhat. Ebben meg kell nyugodnod." "Különben hiába jösz hozzám. Pedig azért vagyok itt, hogy segítsek rajtad. Ezért választottam ezt a magányt. Ezért tűröm a feledést és érzéketlenséget részetekről, hogy hozzám jöhessetek, és én segíteni tudjak rajtatok. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítlek titeket. (Mt 11.28) Pusztába kiáltó szó lenne a hívásom? Nem hiszed, hogy ezt őszintén, szívem egész szeretetével mondom? Ezt bizonyítom egész életemmel. Ézért jöttem a földre, ezért szenvedtem és haltam halált. Mivel bizonyítsam, hogy szeretlek?" Hiszem, Uram, hogy szeretsz! Segíts hitetlenségemen, bizalmatlanságomon! Köszönöm, hogy itt vagy, és vársz rám. Nem akarom, hogy hiába várj! Nincs Hozzád hasonló jóbarát. Volt idő, amikor szívesen voltam Nálad. Szerettem világot átölelő magányodat. Ma olyan érzéketlen vagyok. Panaszod jogos ellenem: "Első szeretetedet elhagytad.'" Igen, Uram! Az csak pislákol szívemben. Lobbantsd lángra újra! Erre a fényre és melegre 96