Szolgálat 85. (1990)

Eszmék és események - Az erdélyi egyház életéből

megállapodást már febr. 6-án felbontotta a magyar kormány és a magyar püspöki kar.)

Három nappal a március 25-i magyar választások után a pápa kinevezte magyarországi apostoli nunciusnak Angelo Acerbi címzetes érseket, aki 1925-ben született, és 1974 óta tölt be különféle országokban nunciusi vagy delegátusi tisztséget. Kolumbia fővárosából, Bogotából kerül Budapestre.

AZ ERDÉLYI EGYHÁZ ÉLETÉBŐL

"Az elmúlt napok eseményei minket, katolikusokat is mélyen megrendítettek" - írta papjaihoz és híveihez intézett levelében már 1989. december 23-án dr. Jakab Am tál gyulafehérvári megyéspüspök. "Keresztény ember ilyen megrázó tények mellett nem mehet el érzéketlenül és szótlanul."

Híveihez intézett kérését így fogalmazta: "Óvakodjanak minden olyan cselekedettől, amelyek ártanak nekik, embertársuknak, akikkel együtt élünk, és akikkel közös szent célokat szolgálunk. Legyenek testvérek mindenkivel szemben, függetlenül attól, hogy milyen egyháznak tagja, és milyen nyelven beszél. Hassa át őket az idővel szembeni felelősség, tetteiknek a szeretettől sugallt igazságossága és áldozatkészsége."

* * *

Amikor - a drámai napok még el sem múlottak - Francesco Colasuonno nuncius január 3-ra és 4-re Gyulafehérvárra összehívta Románia összes katolikus püspökét és ordináriusát, voltak közülük olyanok, akik életükben először találkoztak. A főpásztorok 22 pontban foglalták össze az egyház igényeit. (L. Új Ember, 1990. jan. 21., 1. oldal.)

* * *

Január 22-én Kolozsváron fogalmazódott meg négy erdélyi magyar nyelvű egyház (a római katolikus, a református, az unitárius és a zsinatpresbiteri egyház) közös szándéknyilatkozata. 17 igényt fejez ki; ezekből idézzük a következőket:

1. Az 1948-as Kultusztörvény és az azt követő létesítő és módosító törvények hatályon kívül helyezése. Az egyház és állam közötti viszony új szabályozása az egyházak közreműködésével.

2. Az egyház önszervezésének és önkonnányzatának teljes szabadsága az egyházi törvények (Statútumok) szerint.

3. Az államosítás előtti felekezeti iskolahálózat (elemi és középiskolák) visszaállítása. Állami szubvenció az állami iskolák szintjén.

4. Az állam által kisajátított vagy visszatartott kollégiumi és iskolai könyvtárak, levéltárak, anyakönyvek, parókiális okiratok, valamint más kultikus és kulturális javak visszaadása.

5. A lelkészképzés biztosítása az egyházak által megállapított szükséglet szerint (teológiai hallgatók számának szabad meghatárözása) egyetemi fokií intézeti keretben. Dologi és személyi kiadások viselése az állam részéről.

72