Szolgálat 85. (1990)
Élet a plébánián - Teleki Béla: Hitoktatási módszerek
Az elbeszélés művészete az önazonosság kérdése is. Akit megragadott Krisztus, az magával ragadóan: szíwel-lélekkel beszélhet róla. Az elbeszélés hordozza a beszélő kapcsolatát beszéde tárgyához. Ugyanakkor választ is vált ki a hallgatókból, amit azután kiértékelhetünk, megvitathatunk. Az elbeszélés egyben együttcselekvést is jelent: feladatokat oldunk meg, együtt járjuk a hit útját. . . Előtérben áll tehát a kérdés: "Mit jelent számunkra ez az esemény? Mit tegyünk tehát? Mit éltünk át? Hogyan (énekkel, játékkal, istentisztelettel stb.) fejezhetjük ki tapasztalatunkat"? A bibliai drámákat is elbeszélésnek nevezhetjük, miközben a szentírási esetet (szenvedés, feltámadás stb.) megjelenítjük úgy, hogy világosan kifejezzük a történet jelentőségét életünkre. Elbeszélés közben felhasználjuk nemcsak egyéni adottságainkat, hanem a technika eszközeit is (képek, fotók, diák stb.), valamint az éneket, testmozgást (mimika, tánc stb.), de nem hagyjuk ki az elmélkedtető (meditativ) elemeket sem. Közben arra ügyelünk, hogy a hittanosok ne csak hallgatóink, hanem az elbeszélés résztvevői lehessenek, bekapcsoljuk őket az eseménybe (énekelnek, mozognak stb.). 5. Pusztai közösség Olyan csoportok létesítése szükséges az eleven hit átéléséhez, amelyek a lelki elmélyülést célozzák. Tulajdonképpen ilyen közösségek segítségével válhatunk igazán kereszténnyé. Mutassunk rá néhány ilyen, pusztai közösségre. A magyarországi kisközösségek gyakorolták a szemlélődő visszavonulást még "földalatti életük" során is. Nem volt hivatalosan engedélyezett lelkigyakorlatos-ház; "kirándultak" tehát, vagy romos plébániákon tartottak imaórákat, lelkigyakorlatokat. 1969-ben indult el Lengyelországban a "Világosság és élet" mozgalom. Fő tevékenysége a'Vándortáborozá s", miközben a hangsúly a vallási és imádságos elmélyülésen van. Az iskolaszünetekben két hétre táborozni viszik - főképp - a fiatalokat, az elemi 6-8. osztályát, valamint a közép- és szakiskolásokat. Évente 45-50 ezer fiatal vesz részt az ilyen elmélyüléseken: liturgiaünneplésen, evangelizáción, imádságon, szeretetszolgálatban és a családi életre nevelésben. A plébániák jelölik ki a fiatalokat, és ők is készítik fel őket a pusztai közösségre. A magyar plébániák cserkészcsapatai is nagy haszonnal alkalmazhatnák a vallásos nevelés ezen sajátságos és eredményes módszerét. 1979 és 1984 között háromszázezer lengyel fiatal végzett lelkigyakorlatot. Érthető, ha az elvilágiasodás nem olyan romboló országukban. Megerősödtek hitükben és erkölcsükben, valamint keresztény életvitelükben. Ugyanígy rakhatjuk le a keresztény alapközösségek fundamentumait. A fiatalok rendkívül kedvelik a zarándoklattal egybekötött lelkigyakorlatokat. Zarándok-lelkigyakorlatoknak is hívjuk ezen rendezvényeket: gyalog, kerékpáron, messzebbről előre lefoglalt vonaton indulnak egy-egy 62
