Szolgálat 85. (1990)
Tanulmányok - Benkő Antal: A jó álarca alatt
megköveteli, hogy a Krisztus-princípiumot, óvatosan és erőszak nélkül, kiszabadítsuk a megfeszített Krisztus képéből, és új képformába helyezzük. ... A názáreti Jézus mint az emberiség egyik legnagyobb ezoterikus tanítója fog megjelenni. . . . Erre a korszakra esik a választás, hogy továbbra is megmaradjon a meggyötört, ócsárolt, a szenvedő és a kereszten áldozattá tett Krisztus kiátkozottságában, vagy pedig engedje, hogy eltölthesse az a szelíd, mindent átható fény, amely C. R. megnyílt sírjából árad ki." C. R. a "Christiani Rosencreutz" rövidítése. Ezen az álnéven adta ki minden valószínűség szerint J. V. Andreae, protestáns lelkész 1616-ban ezoterikus iratait. Az ő sírjából - és nem a Feltámadottéból! - áradna tehát új fény a názáreti Jézusra! A halál és feltámadás, valamint a túlvilág! élet kérdése mindig foglalkoztatta az emberiséget. A "New Age" egyrészt hangoztatja, hogy a halál mindig új élet kezdete. Másrészt azonban sokszor nem világos, hogy ez pusztán a "természet örök körforgása" miatt lenne így, vagy elfogadja-e a reinkarnációt, az újraszületést. Capra nem vallja ez utóbbit, T. Dethlefsen viszont erre építi terapeutikus eljárásmódját. - Evvel szemben nekünk keresztényeknek ki kell hangsúlyoznunk a személy megismételhetetlen- ségét, evilági végleges felelősségét. Ugyanakkor jobban ki kell emelnünk a krisztusi megváltás eszkatologikus jellegét, amely új horizontot ad evilági elkötelezettségünknek. A szeretetben kiteljesedő élet, az elhagyatottak, szegények önfeláldozó gondozása s az ebből a lelkűiéiből eredő egység a legfontosabb bizonyíték Krisztus tanításának igaza mellett (vö. Jn 17,23). A "New Age" írásai bizonyos emberi melegséget, erőszakmentességet sugároznak. A "legkisebb nevezőre hozás" a béke reményét támaszthatja fel az olvasóban, s ezzel nem egy fiatalt csábíthat magához. A teljes és Krisztus példájára támaszkodó szeretet azonban hiányzik a "New Age" programjából. Pedig végeredményben a szeretet, az önátadó szeretet nyitja meg igazán a szíveket. A következő korok keresztényének tehát különösen követnie kell Mesterét ezen a téren. A mindennapi életben még két szempontra kell figyelnünk. Egyrészt okosan, de határozottan ébresszük a ránk bízottakban a keresztény hit és élet misztikus jellegét. Sokszor elfelejtettük, hogy hitünk Isten titkához, a Szentháromsághoz vezet bennünket Krisztus kegyelme által; a Szentlélek él bennünk, s árasztja ki adományait. Ahogy az apostol is sürgeti: "Ne oltsátok ki a lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg." (ITesz 5,19-21) - A különböző árnyalatú materializmusok uralma után az emberek éhesek a Lélek dinamikus megnyilvánulásaira. Ne legyünk ennek megkötői. Egyébként az emberek kétes, gnosztikus, teozófikus, ezoterikus forrásokból próbálják szomjukat oltani. A végső "felülvizsgálat" Krisztus küldötteire van bízva: őket hallgatva Krisztusra hallgatunk. Mindenesetre gondolkozzunk el Karl Rahner egyre többször idézett mondásán: A jövő kereszténye misztikus lesz, vagy nem lesz keresztény. A "New Age" szellemére érzékeny emberek - s úgy látszik, elég sokan vannak - ezt, a keresztségünk megéléséből kiáradó örömteljes tanú53
