Szolgálat 84. (1989)
Eszmék és események - András Imre: "A pápa segédpüspöke" a nyugati magyarok számára
Mások szentelései ritkán érték el a százas számot. Köztük első helyen három bíboros helynök áll: Lucido Maria Parocchi (121), Raffaele Monaco La Valletta (117) és Costantino Patrizi (109). Következik VI. Pál pápa, előzőleg Montini milánói érsek (105), utána pedig Amleto Giovanni Cicog- nani, előbb egyesült államokbeli delegátus, majd bíboros államtitkár (97). Volt olyan pápa is, aki egész életében egyetlen püspököt sem szentelt: így XIV. Kelemen és I. János Pál (ez utóbbi majdnem húsz évig volt püspök, bíboros, majd - csupán egy hónapig - pápa). C) Szentatyánk egyéb területeken is "világcsúcsot" tart: olyan területeken, ahol elődeinek nem adattak meg hasonló lehetőségek. Gondoljunk útjainak nagy számára (1989. október végéig 85 olaszországi és 43 nemzetközi út), valamint a megtett kilométerek szinte csillagászati arányaira. Valószínű, hogy a legtöbb pappal végzett koncelebrációt is II. János Pál vezette: az 1979-es krizmamisét a Szt. Péter-bazilikában - vagy talán Szöulban (lásd az előző oldalon, a szöuli beszámoló vége felé). András Imre "A PÁPA SEGÉDPÜSPÖKE" A NYUGATON SZÓRVÁNYBAN ÉLŐ MAGYAR HÍVEK SZÁMÁRA November 4-én a torontói Szent Mihály-székesegyházban Gerald E. Carter, a város bíboros érseke - Aloysius M. Ambrozic szlovéniai születésű torontói koadjútor érsek és Kada Lajos címzetes érsek (az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkára) segédletével - püspökké szentelte Miklós- házy Attila Cast el Minore-i címzetes püspököt, a "nyugati" országokban élő magyarok főpásztorát. (Kinevezéséről 1. Szolgálat 83,63.) Püspöki címerében a jezsuita rend IHS (Jézus) monogramja, a szerzetesi fogadalmakat jelképező és a keresztre szegezett Üdvözítőre emlékeztető három szeg és egy piros-fehér-zöld színekre tagolt mező szerepel. Püspöki jelszava: Cor Unum et Anima Una (egy szív és egy lélek). A nyugati magyarok A történelmi adottságok folytán a magyar népesség - s így a katolikusok - egyharmada az ország határain kívül él. A külföldi magyar katolikus hívek lelki gondozására három, egymástól merőben különböző struktúra alakult ki: 1) nemzetiségi plébániák (főleg az észak-amerikai magyar kivándorlók között), 2) idegenpasztorációs állomások (az európai, ill dél-amerikai, ausztráliai és dél-afrikai menekültek között), és végül 3) az ún. utódállamokbeli, kisebbségi egyházi struktúra az ősi magyar, ill. helyenként vegyes nyelvű plébániák híveinek ellátásában. (Ezt a - külföldi magyar püspök megbízatását nem érintő s a továbbiakban itt nem is tárgyalt - struktúrát az országhatárok megváltozása folytán az adott új egyházi életbe való szükségszerű beilleszkedés, a fokozódó kétnyelvűsödés és a magyar népcsoport kulturális feladatainak részbeni átvállalása hozta létre. A magyar 82
