Szolgálat 84. (1989)

Eszmék és események - Ternyák Csaba: A szöuli eucharisztikus kongresszus

ságosságért folyó harc vezéralakja. Népszerűségére jellemző, hogy a kongresszus előtt a helyi televízióban két és fél órás interjút kértek tőle.

Amikor II. János Pál pápa 1984-ben először látogatott Szöulba, akkor ünnepelték a koreaiak a helyi egyház születésének 200. évfordulóját. A szentatya akkor megjegyezte, és most is utalt rá, hogy a tragikusan kettéosztott koreai félsziget megosztott világunk szimbóluma, amely még nem képes eggyé válni békében és igazságosságban. Sehol se érezhető a békének és a kiengesztelődésnek az igénye jobban, mint éppen ott. A kongresszus témája is arra szolgált, hogy ezt a szempontot aláhúzza. Tudjuk, a mottó ez volt: "Krisztus a mi békénk." A kongresszus jelvénye fehér alapon piros kör, benne piros kereszttel. Egy négy részre tört ostyára emlékeztet, és eszünkbe juttatja, amit Krisztus tett a kereszten: életét adta értünk. A kerek forma ugyanakkor Jézus szívét is szimbolizálja, a minden ember iránti szeretetből megtört és megnyitott szívet. A piros szín a szeretet tüzére emlékeztet, és az Ur vérére, amelyet értünk kiontott. A közösségben ünnepelt Eucha- riszíia egy asztal köré gyűjti a családot. A koreaiak több mint 40 éve álmodnak egy ilyen közös asztalról. A kongresszuson nem volt olyan rendezvény, amelyen a népnek ez a fájó sebe, a megosztottság fel ne merült volna. Legfőbb vágyuk az ország újraegyesítése, ez azonban egyelőre csak álom, hiszen nemegyszer még az egyszerű levélváltás sem lehetséges a két ország között.

Már utaltam rá, hogy milyen dinamikus fejlődésen ment keresztül az utóbbi években a koreai egyház. A plébániák alig győzik a keresztelésre várók felkészítését. A hivatások nagyon magas száma miatt az utóbbi években egyre több misszionáriust küldenek Latin-Amerikába. A szentatya a repülőgépen újságírók kérdésére válaszolva Európa újraevangelizálásával kapcsolatban azt mondta, hogy "amint a fény keletről jön, úgy a vallásos hit is arról a földről, azok közül a népek köziü tér vissza Európába". Lehet, hogy egyszer a koreai misszionáriusok eljutnak Európába is?

Örömmel láttuk, hogy Koreában milyen nagy az érdeklődés Magyar- ország iránt. Jellemző mozzanata ennek, hogy a szöuli egyetem nemrégiben megnyílt magyar szakán az idén harmincszoros volt a túljelentkezés. Az egyik katolikus egyetem rektora pedig arra kért, hogy tudnék-e valamiképpen segíteni egy magyar tanszék beindításában.

Korea a vértanúk hazája. A pápa öt évvel ezelőtti első látogatásakor 103- at szentté avatott közülük Szöulban. A múlt században több üldözést átélt egyház sok száz vértanújának az áldozata korunkban hozza meg a termést, igazolva Tertullián szavait: "A vértanúk vére a keresztények magvetése." Ez a vetés napjainkban szökken szárba Koreában.

Nagy élmény volt a szombat esti fiatalok miséje az olimpiai stadionban, amelyen a szentatya 12, húsz év körüli fiatalt keresztelt meg. Megható volt látni összeszedettségüket és őszinte hitüket. A keresztelendők mélyen meghajoltak a szentatya előtt, aki a keresztvizet az egyháf régi hagyománya szerint kereszt alakban a fejükre öntötte. Amikor felegyenesedtek, hajukról a vállukra csörgött a víz, végig a ruhájukon, a megtisztulás fürdőjére emlé80