Szolgálat 84. (1989)
Élet a plébánián - Istentiszteleti Kongregáció: A vasárnap és megtartása
11. Azt, hogy a vasárnap megünneplése mennyire fontos a hívek életében, így fogalmazta meg Antiochiai Szent Ignác: a keresztények "már nem a szombatot tartják meg, hanem az Úr napját, amikor életünk felkelt Krisztus által és az ő halála által." {Levél a magnésziaiakhoz, IX 1.) A hívek keresztény érzéke, tegnap és ma egyaránt, olyan nagyra értékelte a vasárnapot, hogy sosem akarták elhagyni az Úr napját, még az üldöztetések idején sem, vagy olyan vidékeken sem, ahol a kultúra messze állt a keresztény hittől, sőt szemben állt vele. 12. A vasárnapi gyülekezetek számára főként megkívánt elemek a következők: a) A hívek összegyülekezése annak kinyilvánítására, hogy az Egyház nem önmagától születik, hanem Isten hívja egybe, vagyis az Egyház Isten népe, mely szerves szerkezettel rendelkezik, és Krisztusnak, a Főnek személyében cselekvő pap irányítása alatt áll. b) A húsvéti misztériumról szóló katekézis, az írások olvasásából és a pap vagy a diakónus magyarázatából kiindulva. c) Az eucharisztikus áldozat megünneplése; ez az áldozat a Krisztus személyében cselekvő pap által jön létre, és az egész keresztény nép nevében ajánlják fel; ez az áldozat jelenlévővé teszi a húsvéti misztériumot. 13. A lelkipásztori gondoskodásnak főleg arra kell irányulnia, hogy minden vasárnap megünnepeljék a miseáldozatot; egyedül ez képes örökkévalóvá tenni az Úr Húsvétját (vö. VI. Pál 1977. március 26-án a közép-franciaországi püspökökhöz mondott beszédét: "A célkitűzésnek a miseáldozat megünneplésének kell maradnia; az Úr Húsvétjának ez az egyetlen igazi megvalósulása"), és teljesen kinyilvánítani az Egyházat. "A vasárnap az az elsőrendűen fontos ünnepnap, amelyet a hívek buzgóságába kell ajánlani és sürgetni ... A többi ünneplést, hacsak valóban nem egészen nagy jelentőségű, nem lehet a vasárnap elé helyezni, mert ez az egész liturgikus év alapja és magja." (Sacrosanctum Concilium 106.) 14. Szükség van arra, hogy ezeket az elveket a hívek lelkére kössük a keresztény képzés kezdetétől fogva, hogy szívesen magukévá tegyék e [heti] ünnepnap megszentelésére vonatkozó parancsot, és megértsék annak okát, hogy minden vasárnap összegyűlnek az Eucharisztia megünneplésére, éspedig az Egyház hívására adott válaszként, nem pedig egyszerűen magán- buzgóságból. így a hívek a vasárnapot Isten transzcendenciájának jeleként tudják megélni, amely az emberi műveket felülmúlja, nem pedig mint egyszerű pihenőnapot; a vasárnapi gyülekezet értékét is mélyrehatóbban tudják megragadni, és tanúskodni tudnak arról, hogy az Egyház tagjai. 15. Fontos, hogy a hívek a vasárnapi gyülekezetekben ugyanúgy, mint a keresztény közösség életében is, tevékeny részvételt, igazi testvériséget találjanak, és lehetőséget arra, hogy a Szentlélek vezetése alatt lelki táplálékhoz jussanak. így könnyebben védve lesznek a szekták vonzásával szemben, amelyek támogatást ígérnek nekik fájdalmas egyedüllétükben és vallási vágyaik teljesebb kielégülését. 71