Szolgálat 84. (1989)

Tanulmányok - Németh József: Giovanni Battista Montini, VI. Pál pápa

abban a szolgálatban, hogy az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszent- egyház vonásai minél tisztábban kirajzolódjanak minden részegyház arcán.

Idézett irodalom:

J.I. Arrieta: Conferenze episcopali e vincolo di comunione, in: Ius Ecclesiae 1 (1989) 322.

R. Astorri: Gli statuti déllé Conferenze episcopali. I. Europa, Padova 1987.

C. de Diego-Lora: La potestad de régimen de las Conferencias Episcopales en el "Codex" de 1983: Ius Ecclesiae 1 (1989) 23-46).

Internationale Theologenkommission: Mysterium des Gottesvolkes, Einsiedeln 1987. W.Kaspen Der theologische Status der Bischofskonferenzen, in: Theologische Quartalschrift 167 (1987) 1-6.

Ua.: Zukunft aus der Kraft des Konzils. Die ausserordentliche Bischofssynode ’85, Freiburg 1986.

P. Krämer Das Verhältnis der Bischofskonferenz zum Apostolischen Stuhl, in: H. Müller-H.J. Pottmeyer (Hrsg.): Die Bischofskonferenz. Theologischer und juridischer Status, Düsseldorf 1989,256-270.

H. Müllen La Conferencia episcopal y el obispo diocesano, in: H. Legrand-J. Manzanares-A. García (ed.): Naturalezay future de las Conferencias episcopales, Salamanca 1988,139-161.

J. Saraiva Martins: La collegialitá episcopale nel pensiero di Giovanni Paolo II, in: Apollinaris 55 (1982) 503-522.

Németh József

GIOVANNI BATTISTA MONTINI: VI. PÁL PÁPA

(Született Concesióban Brescia mellett 1897. szept. 26-án; pápának választották 1963. jún. 21-én; meghalt 1978. aug. 6-án)

Miért lett Montini pápa?

1963. június 3-án meghalt XXIII. János pápa. A konklávé bíborosai olyan utódot akartak választani, aki folytatni tudja az 1962. okt. 11-én 72 munkasémával megkezdett második vatikáni zsinatot, és azt az első ülés- zsak nehézségei után céltudatos utakra vezeti. Montini bíboros csak kétszer beszélt az első ülésszak alatt. Először a megújított liturgiáról szólt, majd három nappal az ülések befejezése előtt a püspöki kollégium elmélyített teológiai megalapozását kérte, az első vatikáni zsinat által meghatározott pápai primátus kiegészítését. Mégis leginkább 1962. okt. 18-án a vatikáni államtitkárhoz intézett levelével hívta fel magára a zsinati atyák figyelmét, mert ebben kifogásolta, hogy hiányzik a zsinaton egy organikus és logikus tervezet. A zsinatnak nem szabadna idomtalan tömbökre szakadnia, hanem egy harmonikusan taglalt emlékművé kellene válnia. Levele a zsinat megkezdése előtt a római belga kollégiumban Suenens, Döpfner, Siri és Liénart bíborosokkal tartott tanácskozására utalt. Itt azt tervezték, hogy a zsinat első ülésszakának központi témája az Egyház lesz, amiből egy második és har44