Szolgálat 84. (1989)
Tanulmányok - Adriányi Gábor: Szent István, az első apostoli király
ségével és a kereszténység elterjesztésével függ össze. Szent István egyházat kizárólag a Szentszékkel egyetértésben alapíthatott. A Szent István-legendák tanúsága A legrégibb Szent István-legendában, a legenda maiorban (amelyik a szentté avatással kapcsolatban 1083-ban, de talán már 1077-ben keletkezett) ezt olvassuk: "Isten szolgája... a legkeresztényibb fejedelem... tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomi egyházat a római apostoli szék helybenhagyásával és egyetértésével a többinek fejévé és felügyelőjévé tette." (Érszegi 26.) A második legenda, a feltehetően 1095-ben készült ún. legenda minor is úgy tudósít, hogy István "Isten egyházát békében telepítette le, és római jóváhagyással szervezte" meg, koronázása pedig egy "apostoli áldás levele" alapján történt. (Érszegi 19.) De Hartvik püspök legendájában, amelyet ő 1100 körül Kálmán király kívánságára és a gregoriánus reformpápasággal szemben a hazai szokások kihangsúlyozására szerkesztett, a legenda maior és minor említett kitételei már elmaradnak, és helyette egy tendenciózus tudósítás jelenik meg István csodálatos koronaszerzéséről. Az elbeszélés közismert: István fejedelem Anasztáz kalocsai püspököt küldi Rómába az egyházszervezés engedélyezéséért és a koronáért. II. Szilveszter pápa, aki Meskó lengyel fejedelem számára koronát készíttetett, álmában intést kap, hogy a koronát annak az ismeretlen nép fejedelmének adja, akinek követe másnap fog beállítani hozzá. Amikor Anasztáz másnap megérkezik, és István tetteit elbeszéli, a pápa a koronát és egy hordozható keresztet - mint az apostolság jelét! - a magyar fejedelemnek küldi e szavakkal: "Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak és népeiknek mindkét törvény alapján történő igazgatását”. (Érszegi 40.) Hogy ez a történet merő kitalálás, bizonyítja többek között az is, hogy Meskó már 992-ben meghalt, Asztrik pedig akkor még nem volt kalocsai püspök, hanem egy idegen apát; az ún. apostoli kereszt hordozása pedig akkoriban még teljesen ismeretlen volt. Viszont kiindulópontja lett a magyar királyi főkegyúri jognak. Ennek egyik jó oka abban is keresendő, hogy Hartvik legendája a 12. századtól kezdve hivatalos jelleget öltött, az összes középkori krónikába átment, és 1576-ban egy átstilizált változatban a humanista Laurentius Surius is kinyomtatta. II. Szilveszter "bullája" A szerencsétlen sorsú magyar jezsuita, Inchofer Menyhért (Dümmerth 155-203) 1644-ben Annales Ecclesiastici Regni Hungáriáé című Rómában megjelent munkájában közölte először II. Szilveszter pápa Istvánnak küldött "bulláját". Ébben többek között ez áll: "Apostoli hatalmunknál fogva megengedjük, hogy te és ők (ti. törvényes utódaid) .... az apostolság címeréül magad előtt keresztet vitethess, és ők is vitethessenek, és miként téged és őket az isteni kegyelem arra tanít, országod jelen és jövendő 30
