Szolgálat 84. (1989)

Halottaink - Rajeczky Benjamin OCist

1924-től 26-ig Innsbruckban végzett teológiát és hallgatott zenetörténetet, majd 1926-tól 1945-ig volt tanára ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumában. Mint hittantanár majd minden osztályt tanított, így közel 3000 gyermek került ki a keze alól. Felsőbb osztályosoknak állandó prédikátora volt; közvetlen hangú, szinte beszélgetésszerű, rövid, modem prédiká­cióiban közelünkbe hozta az Úristent, akiben bízni kell, mert bízni lehet, és egy kicsit jó rábízni magunkat. Ezt a rendíthetetlen, derűs istenhitet őrizte meg élete végéig, és talán ez adta opti­mizmusát és a körülötte lévő világ iránti szeretetét. Cserkészparancsnok volt, aki megtanított a cserkészerényekre -emberebb ember, magy- arabb magyar -, és átitatott bennünket a magyar népdal szeretetével, amelynek népszerű­sítésében akkor ő úttörő volt. Innsbruckban megszerette a síelést és a hegymászást, és azt továbbad ta diákjainak. Má r a 20-as évek végén a cserkészcsapat síversenyt nyert cserkészeivel a svájci Kanderstegben, később rendszeresen karácsonyi sítabort szervezett Ausztriába, meg- mászta cserkészeivel az Ortlert, külföldi utazásokat szervezett velük, és mindezt a látókör bővítésére, a teljesebb ember nevelésére. Felejthetetlenek voltak az általa szervezett cser­késztáborok. Visszaemlékszem 1933-ra, Párádra, ahol volt osztálytársammal, Járdányi Pállal, a korán elhunyt neves zeneszerzővel és népzenekutatóval, és Kerényi Györggyel Rajeczky Béni - ahogy egymás között neveztük - öreg palóc parasztok énekét hallgatták, és gyűjtötték a népzenétríJgyanakkor mint őrsvezető ott volt és tanított cserkészügyességekre Nagy Sanyi, a későbbi Nagy Anzelm, dallasi ciszterci apát. Ezek a táborok mindmegannyi későbbi zenei vagy egyéb kibontakozásnak voltak csírái. Felejthetetlen érdemeket szerzett az iskolai zenekultúra kialakításában. Mint az iskolai énekkar és zenekar vezetője professzionális hozzáállással tudott tartalom és kivitelezés dolgában egyaránt mind az egyházi, mind a profán zene területén minőségi eredményeket elérni diákjaival. Az énekversenyi győzelmeknél nagyobb jelentőségű a diákságra való kulturális kihatás. A keze alól került ki többek között Dávid Gyula, Wehner Tibor, Sugár Rezső, Járdányi Pál, és későbbi zeneszerzői és főiskolai karrierjükhöz bizonyára hozzájárult Rajeczky Béni kezdeti nevelő és ösztönző hatása, aki viszont ugyanakkor az impulzusokat Kodály Zoltántól kapta. Rajeczky Benjáminnak ránk, diákokra óriási emberformáló hatása volt természetes­ségével, dinamizmusával, bölcsességével és modem hozzáállásával, ami mögött mindig, ter­mészetesen, érződött az Isten-szeretet és a humanitás. Ezen tulajdonságai később még érlelődtek; meleg, sugárzó tekintetével szinte magához ölelte az embert, s ezt most már sokkal szélesebb körijén. Embertelen, üldözéses időkben melegszívű, szerető és segítő ember volt. Ugyanakkor magára nézve megvalósította, hogy az elmúlt 44 évben nemcsak hazája kultúrájához tudott legmagasabb szinten gazdag eredmé­nyekkel hozzájárulni, hanem egyházának és rendjének is kompromisszum nélkül hűséges fia és aktív papja maradt. Ugyancsak hűséges volt öregdiákjaihoz, akiknek a kapcsolatot a régi Alma Materrel az elmúlt számos évben ő teremtette meg jelenlétével, szentmiséjével és szent­beszédével, érettségi találkozóikon. A halála előtti napon a budapesti tévé műsorában a volt egri ciszterci gimnázium alapí­tásának 300 éves évfordulójáról emlékeztek meg. Ő itt egy interjúban kifejtette, mi jellemezte a szerzetes tanárt: a gyermek szeretete mellett a mindenkori rendelkezésére állás. A tudo­mányos munka majd azután, éjjel következhetett. ,Az utolsó napjáig aktívan dolgozó Béni bácsinak, ahogy most máraz országban nevezték, az Úristen általa kiérdemelt halált adott. Július 1-én reggel elmondta napi szentmiséjét, utána a plébánossal megbeszélte a következő nap>ok miserendjét, röviddel utána otthon rosszul lett, kerte az utolsó kenetet, kórházba szállították, még néhány barátságos szót szólt, azután örökre elaludt. Egy boldog, szeretetet és elégedettséget sugárzó ember ment el közülünk, aki utolsó heteiben, ahogy a plébános beszédében elárulta, a rózsafüzért azért imádkozta, hogy a Szent­lélek világosítsa meg a kibontakozni akaró Magyarországot. Komamiczki Egon 100

Next

/
Thumbnails
Contents