Szolgálat 83. (1989)
Eszmék és események - Levelesládánkból
"AZ ÖRÖM VÁROSA" c. könyvben Teréz Anyához vendég érkezik pont akkor, amikor egy haldoklót hoztak a terembe. - 'ADDIG SZERESD NAGYON!" - kiáltotta a segédkező nővérnek - míg visszajövök!" Ez a jelszavuk: Nagyon szeretni! De mindenkit, aki hozzájuk érkezik. Az első könyvben, amit magyaml róla kiadtak, látok egy zokogó lányt Teréz Anyára bomlni. S az az együttérző arcvonás, ahogy átöleli, az örökre megmarad a lelkemben. Ezt teszi a haldokló csontvázakkal is. Eggyé válik szenvedéseikkel. Ez kell az emberiségtek! Ez kell a közösségben élő nővéreknek is. Azért figyeljünk nővéreinkre. Vegyük észre testi-lelki bajaikat, betegségeiket. A pannonhalmi bencés kolostor gyönyörű, ebédlőjében a széles ablakközökben sokatmondó, jelképes festmények vannak. Az egyiken hordót látunk, amelyről az abroncs lepattant és a bor ömlik belőle. Az abroncsok jelentik a fegyelmet, mely a rend szabálykönyvében van csokorba kötve. A szerétéiből vállalt fegyelem nélkül nem sokat ér egy közösség. Hangsúlyozom: Isten iránti szerétéiből! A katonáké a kényszerfegyelem! Ez távol álljon tőlünk! M. Claudina LEVELESLÁDÁNKBÓL Hallottam, hogy a karmelita rend a legidősebb, az elsőszülött a szerzetesrendek között. Eredetét Illés prófétával kezdi, aki 900 évvel élt Krisztus előtt. Illést, mielőtt Isten elragadta volna a földről, Elizeus 50 prófétatanítvánnyal kísérte Jerikóba... E prófétanövendékek utódaiból fejlődött ki a kármelita rend. G.A. Illést nem lehet alapítónak nevezni, hanem csak az életmód elindítójának; hiszen szabálykönyvet nem írt követői számára, ahogy ezt megtették a többi szerzetek alapítói. XIII. Benedek pápa mégis engedélyezte, hogy 1725-ben felállítsák Illés prófétának a szobrát a Szt. Péter-bazilikában, egy sorba téve a többi rendalapítóéval. Szobra alatt ezt olvashatjuk latinul: "A Kármelita Rend emeltette Illés prófétának mint alapítójának." Illés a Kármcl hegyen élt szemlélődő életet. E hegy 550 m magas, 50 km kosszú, s a Földközi-tenger vize mossa egyik oldalát. Itt van Illés barlangja, melynek közelében ősidők óta fennálló kolostor van. Egy magyar atya is él ott a 30-as évektől. A Kármel hegyről kapták a nevüket: kármeliták, habár újabban egyesek vitatkoznak afölött, melyik név felelne meg legjobban. Használjuk "Kármelhegyi Boldogasszony Testvérei" titulust, Mária avval, hogy Stock Szent Simonnak átadta a skapuláré , védelmébe vette a kármelitákat. A mai kármelita rend története azokkal a remeteéletet élőférfiakkal kezdődött, akik 1100-ig szétszórtan éltek a Kármel hegyen. Az akkori egyházi vezetőség azt kívánta tőlük, hogy tömörüljenek egy közös épületbe, és más szerzetesek mintájára közös szabály szerint éljenek. Ekkor Szent Albert, jeruzsálemi pátriárka írt nekik szabálykönyvet, melyet III. Honorius pápa hagyott jóvá 1226-ban, majd IV. Ince véglegesített 1250-ben. Mivel Zomborban vannak újoncok, néha-néha fel szokták olvasni ezt a Szent Alberttól ősi szabálykönyvet. Amikor Palesztinában folytak a háborúk, keresztes hadjáratok, nem volt béke, a kármeliták kezdtek átköltözni Európába. A generális, Stock Szent Simon Szűz Máriához 85
