Szolgálat 83. (1989)
Élet a plébánián - Teleki Béla: Hitoktatás gyakorlata
Ságokra. Végletekbe esik s egyre felületesebb: egyszer nagylelkű, máskor kicsinyesen önző; lelkesedik az imádságért, de lendülete szalmalángként tovatűnik; vallási hőssé válik, majd hitetlenként viselkedik; a szentmisén "buzgón" áldozik, de menekül a gyónástól. Az mégis tagadhatatlan, hogy ifjúságunknak erős az Isten-szomja, elevenen érdeklődik az evangélium, a vallás, a valóságos Jézus iránt.- Megváltozott a hitoktatás módja is. Régebben teljesen meghatározott volt a tanrend, és pontosan "tudhattuk", mit kell tenni. A jelenkori francia hitoktatás igyekszik megtapasztalni a hitet és Krisztus jelenlétét; bevonja a gyermekeket az Egyház életébe. Visszatér a jelképekhez, misztériumokhoz, költészethez és művészethez. Célkitűzései tehát: Istent "ízlelgetni" mindennap, állandóan vágyakozni a jóra, tanúskodni a bennünk élő reményről, építeni a testvéri közösséget stb. 3. Ausztria gyakorlata Az osztrák törvénykezés heti két órában írja elő a hitoktatást mind az állami, mind a felekezeti iskolákban, kezdve az első évfolyamtól az érettségiig. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a 14 éven felüli gyermek kijelentkezhessen a hittanóráról Beszámolónk ezen részében a számadatok Bécsre vonatkoznak, de arányíthatjuk az egész országra is. Az 1986/87-es iskolai évben 37.133 katolikus gyermek tanult az elemi első négy osztályában Bécsben, s mindössze 100 nem járt hittanórára. A hitoktatáson részt vevők összlétszáma mégis magasabb volt a katolikus gyermekeknél mert a "vallási hovatartozás nélküli" diákok egyharmada (1161 gyermek) is bekapcsolódhat a hitoktatásba. E tényállás tehertételt is jelent, hisz a vallási alapismeret nélküli gyerekek jelenléte meghatározza a hitoktatás anyagát is. Sokszor keresztelési előkészületté válik, mert legalább egyik szülő (cic. 868 paragr.l) kérte gyermeke felvételét a katolikus egyházba. Az 1980/81-es iskolai évben 32.000 a tanulók száma az elemi felső tagozatában (Hauptschule) Bécsben. Ez a szám évről évre csökken, mert az osztrák gimnázium alsó tagozatának vonzása erős. A hittanköteles diákok közül 530 nem vett részt a hitoktatáson. Viszont a "vallási hovatartozás nélküliek" 50%-a jár katolikus hittanra. Az is érdekes jelenség, hogy a középiskola (Allgemeinbildende Höhere Schule) ugyanilyen korú diáksága körében fokozottabb az érdeklődés a hittan iránt, mint a HS-ben. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban elevenen folyik a vallás- oktatás a 14-19 évesek körében is. A katolikus magániskolák Bécsben éppúgy virágzanak, mint az ország más városaiban az elemi alsó tagozattól a középiskolák különböző formáiig: gimnáziumok, szakiskolák stb. így pl. Bécsben a 30 katolikus magán elemi (Volksschule) diákjainak létszáma ebben az iskolaévben négyszázzal növekedett. Egyrészt annak a jeleként, hogy elsősorban a katolikus iskolák élvezik az osztrák nép bizalmát. Bár nagyobb kiadást jelent, mégis szívesebben bízzák gyermekeiket az egyházi iskolára, mint az államiakra. Ugyanakkor a katolikus iskolák pedagógiai újításokkal is próbálkoznak. Egyes iskolák már bevezették a képességfejlesztő tagozatokat, ahol igye59
