Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Fehér Gyula: A francia Don Bosco
meg vagyok győződve: ő őrizte meg Önt, ő biztosította az Ön védelmének állandó csodáját." "Hát akkor, Monseigneur - feleltem neki azonnal -, ha majd boldoggá avatják, ígérem, hogy fáradságáért szép kápolnát emelek tiszteletére!" így mondta el maga Brottier atya a párizsi auteuil-i Szent Teréz szentély történetét. De ismerkedjünk meg előbbi életével is, hisz ekkor már 43 éves volt. 1876. szeptember 7-én született Ferté-Saint-Cyrben, a blois-i egyházmegyében, Franciaország szívében. Második gyermek volt. Amikor ötéves korában anyja megkérdezte, hogy mi akar lenni, "Pápa leszek!" felelte. Tizenkét éves korától már hithirdető szeretne lenni. Ekkor már - 1887 októberétől - a blois-i kisszemináriumban van. Elöljárói tanácsára egyelőre egyházmegyés pap lett. 1893 októberében tizennégyen lépnek a nagyszemináriumba. Javaslatára az évfolyam tagjai felváltva napi rózsafüzért, heti két áldozást vállalnak (még távol vagyunk X. Szt. Pius rendeletétől!), hogy mind papok és jó papok legyenek. "Amikor pappá szenteltek, megegyeztünk egyszer s mindenkorra, hogy a napi primát a zsolozsmában az évfolyamért végezzük. És meg vagyok győződve, hogy ennek a hűségnek köszönhetjük: mind a tizennégyen elértük a papságot és még tizenketten életben vagyunk" - mesélte az öreg hithirdető. Húszéves korában elvégzi az egyévi katonai szolgálatot. 1899. október 22-én szentelik pappá. Püspöke kitünteti: a pontlevoy-i szabad kollégium tanára lesz. Három év alatt kétszer is ki akarták nevezni plébánosnak, de ő mindig kitért előle. A missziós hivatás egyre erősebben jelentkezik. Úgy érzi, hogy a plébánia nem tudná kielégíteni missziós vágyait. Püspöke engedélyével 1902 augusztusában megkezdi Orlyban a noviciátust a Szentlélek- atyáknál. A Szentlélek Kongregációt (CSSp) C.F. Poullard des Places alapította Párizsban 1703-ban. 1805-től a francia gyarmatokon működnek. A rend új lendületet nyert azzal, hogy 1848-ban beleolvadt a zsidó konvertita F.M.P. Libermann által alapított Mária Szent Szíve kongregáció. Brottier lépése nagy áldozat volt. Meg kellett nyugtatnia szüleit és bátyja családját is. A noviciátus elteltével 1903 novemberében leteszi a szerzetesi fogadalmakat és november 26-án már Szenegál fővárosában, Dakarban van. A Szent Lajos-plébánián lesz káplán. Csalódást érez, mert ez nem őserdő. De a missziós plébánián nagy munka vár rá. Már itt kihasználják szervező tehetségét. Kedvelt lelkivezető, ifjúsági lelkész, kitűnő munkatárs. Még plébániai újságot is szerkeszt. Plébánosa a későbbi püspök, Mgr Jalabert. Állandó fejfájása miatt vissza kell térnie Franciaországba. Ékkor jelentkezik először a vágy: trappista akar lenni. Betegsége miatt 1911 júniusában végleg vissza kell térnie Franciaországba. Sohasem látja viszont többé kedves Afrikáját. Ekkor zörget másodszor és utoljára lelkén a trappista életeszmény. Ä Lérins szigetek trappista apátságában lelkigyakorlatot végez, és végleg lemond a trappista 44
