Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Németh László: Keresztény közösségek formálása a Fülöp-szigeteken
közösségek felépítése sokkal könnyebb, mint a lakosok megnyerése az Egyház számára. A másodlagos evangelizáció nagy mértékben az egyházi alapközösségekre irányul. Természetesen ez nem jelenti, hogy a plébániaközösségek kiépítését elhanyagolják. Habár a püspöki kar csak 1977-ben adta ki az első' hivatalos dokumentumot az egyházi alapközösségekről, ezek már jóval előbb léteztek az ország bizonyos részein: a délvidéki Mindanao szigeten és Manila körül. Ezek a csoportok nagy részben a latin-amerikai kis közösségek példáját követték. Egy-egy ilyen egyházi alapközösség kb. 50 családot foglal egybe, a csoporthoz tartozás alapfeltétele vagy meghatározója a szomszédság. Vidéken néha az egész település egy alapközösséget alkot, attól függó'en, hogy hány család lakja a települést. Áz alapközösségek fundamentális tanítása: Jézus Krisztus megváltása az egész emberiségnek szól. Ez teljes emberi felszabadulást jelent: erkölcsi, gazdasági, vallásos és társadalmi téren egyaránt. így érthető, hogy az alapközösségek nemcsak vallásos kérdésekkel foglalkoznak, hanem a fő feladatot így határozzák meg: Hogyan is lehetne az evangéliumot úgy élni, hogy ez egy igazságos, felebaráti szeretettel átitatott társadalmi, gazdasági rendszer felépítéséhez vezetne? A legkényesebb ügy a laikus vezetők kiképzése és továbbképzése, hisz ők az evangelizáció fáklyavivői, az alapközösségek építői. A misszionáriusok legnagyobb feladata ma itt a szigeteken éppen az ilyen világi vezetők felkészítése a felelősségteljes feladatra. Az alapközösségek egyik fő célja a tagok gazdasági életének fellendítése. A szegénység sajnos még ma is a legnagyobb gond itt. Többféle megoldással próbálkoztak és próbálkoznak a misszionáriusok: halász- és földműves-szövetkezetek alapításával, a kisipar fellendítésével stb. Ezek a kezdeményezések természetesen az alapközösségek irányítása alatt állnak, a misszionárius és a laikus vezetők az irányítók, de a döntéseket nem mindig ők hozzák. Kezdeti sikerekben nincs hiány, de kudarcokban sincs: felelőtlen gazdálkodás, nézeteltérések a kereset elosztásakor stb. Hála Istennek, a pozitív eredmények gyakoribbak, mint a kudarcok. A vallásos élet az igazi alapja minden egyházi alapközösségnek. Misét rendszertelenül tartanak, attól függően, mikor látogatja meg a csoportot a pap. így a vallási élet jórészt az imacsoportokban bontakozik ki. Többnyire egyszer hetente, néha sűrűbben jönnek össze a csoport tagjai imára, mely a Szentírás olvasását, a rózsafüzér vagy nagyböjtben a keresztút végzését veszi kiindulópontnak. III. A missziós munka jövője a Fülöp-szigeteken eléggé biztató. A legbiztosabb jel az egyházi alapközösségek fejlődése. Ha a katolikus Egyház tényleg el akarja mélyíteni a vallást, akkor kis csoportokra kell összpontosítania. A lakosság száma rohamosan növekszik, a helyi papok száma távolról sem akkora, hogy követni tudná a népszaporulatot, külföldi misszionáriusokra pedig már nem lehet számítani. A múlt nagy missziós nemzetei 41
