Szolgálat 82. (1989)
Tanulmányok - Teleki Béla: Holtomiglan-holtodiglan?
házasság csak az odaadás, önfeledt feloldódás, énünkről való bizonyos lemondás árán lehetséges. Ellenben az ilyen ember távolságtartó. Ha a másik átlépi a "határt" és közeledik, fenyegetcttnek érzi magát, védekező álláspontra helyezkedik vagy kapcsolatait tárgyiasítja. Az egyik fiú számtalan leánnyal kikezdett. "Szerette is mindegyiket", de mihelyt felvetette a leány a házasságkötés gondolatát, a fiú már faképnél is hagyta és másik partner után nézett. Sem hűségre, sem házasságra nem volt képes beteges félelme miatt. Csak könnyen megszakítható, el nem kötelező szexuális kapcsolatba egyezett bele. Partnere pusztán "szexuális tárgy", érzékeinek, vágyainak kielégítésére szolgált. Ezen félelem enyhébb változata, amikor az illető csoportban érzi magát legjobban. Szerelmi életét is legszívesebben kirakatba teszi. Az utcai szerelmeskedések mögött - a divat mellett - ilyen félelem húzódik meg: szüksége van "nézőközönségre". Elkötelezettség, hűség nehezen kaphat az ilyennél helyet. Az éber bizalmatlanság is jelzője ennek a félelemnek: rendszerint gyanakszik partnerére, annak vonzódását félremagyarázza, mindenkitől félti. "Kivel csaltál meg már megint? Bánt a lelkiismereted, azért hizelegsz!"- mondotta egy férj, amikor hitvese közeledésére felfigyelt. Ismertem olyan férfit, aki tizenéves rokon fiútól féltette 80 éves feleségét. Ebbe a félelem-csoportba tartoznak azok is, akik csak jóval idősebb illetve fiatalabb személyt keresnek élettársul: esetükben nem a hitvesi, hanem a szülő-gyermeki kapcsolat nyer utánzást. Ismét mások férfi- vagy nőgyűlölők lesznek. E félelem-csoporthoz tartoznak azok is, akik férfias nőt vagy nőies férfit keresnek élettársnak. A skizoid személyiség érzékeny, bizonytalan, ingatag alkat. Ha ehhez társul még a megbízhatatlan, szeszélyes vagy túl agresszív környezet (családi kör!), az egyén a betegesség irányába fejlődik. Ugyanebbe a veszélybe sodorhatja őt az is, ha anya nélkül nő fel, nem kap elég szeretetet, nem kívánt gyermek stb. A depresszív személyiség az önmagára maradástól fél, mert ez bizonyos elszigetelődést és védtelenséget okozhat. Mindig valakinek a bolygója, olyan "anyámasszony katonája". Ha nincs valaki a közelében, elhagyatottnak (depresszió) érzi magát. Ha eluralkodik rajta a félelem: beteg, ha nincsen partnere, de amikor van, annyira ráragad, hogy az kénytelen elmenekülni tőle. Hisz ő nem is él, illetve csak a másikban lézetik. Az is előfordulhat, hogy a másikat teszi önmaga rabjává. Ha ez nem sikerül, öngyilkossággal fenyeget, kétségbeesésbe menekül. Sok depressziós személy eshet mások kénye-kedve áldozatául, kerülhet felelőtlen emberek hatalmába. Egyébként természetadta alkata érzékeny, beleérző, hűséges és békés ember kifejlődését garantálja, de a szerető és gondoskodó valamint az elkényeztető anya vagy környezet hatása beteges irányba tereli magatartását. A kényszerképzetes személyiség tele van félelemmel a változástól (múlandóság, bizonytalanság). Született tradicionalista, minden újat félreért vagy visszautasít, legalábbis előítélettel fogad. Nem vállal koc31