Szolgálat 81. (1989)
Eszmék és események - Levelesládánkból
LEVELESLÁDÁNKBÓL "1934-ben öten elhagytuk édes hazánkat, s a zarándokokkal eljöttünk Lourdes-ba. "A Fájdalmas Szűzanya Leányai" kórházban kaptunk szállást. Egy fiatal budapesti leány már előzőleg belépett ebbe a kongregációba. Mi követtük ó't. Szándékunk volt - fogadalmunk után - házat nyitni és működni. Több magyar lány is csatlakozott hozzánk Tizenketten voltunk itt magyar nővérek. Heten a farbesi, egy a lourdes-i temetőben nyugszik már. Jelenleg még öten működünk az anyaházban... Egy, kissé fiatalabb, még alexandriai házunkban dolgozik. Igen sok szenvedést enyhít, egy jól működő dispanser van a felelősségére bízva... Rendünket Maria Saint Frai alapította... Nagyon szerette Fájdalmas Szűzanyánkat, ő a pártfogónk, ^édesanyánk. Kongregációnk célja a szenvedők, öregek és elhagyatottak gondozása. Ókét ápoljuk rendünk mind a 15 házában. így én is, egész szeizetesnői életemben velük foglalkoztam, akár Franciaországban vagy Közel-Keleten, ahol 20 évet töltöttem. 12 évig Libanonban, Beyrouth-ban működtem. Nagyon szerettem itt. Sok betegem volt, de nagyon kedvesek, szerények és ragaszkodóak. Legtöbb közülük ingyenes volt... Nagyon adakozóakott az emberek. Nemcsak a keresztények, a muzulmánok is. Szép egyetértésben éltek. Csak sajnálhatjuk őket a már évekig tartó háború miatt. Innen kerültem a szentföldi házunkba, amely az Olajfák-hegyétől félórára van gyalog. Mondanom sem kell, mekkora boldogságot jelentett nekem ez a néhány év. Bárcsak járhatnék az Úr Jézus nyomain! 1975 óta St. Pierren vagyok. Kilenc km. Lourdes-től. Sok jó öreg nénit gondozok. Lourdes-i házunk tavasztól őszig fogad beteg zarándokokat... A magyar zarándokokat azonban nem mi látjuk vendégül... Sr. Maria Odilon F.N.D.D. Szolgálatomnak sajnos vannak üröméi is. Az esperesi kerület változatos és nem szívderítő gondjai sokat gyötörnek. 27 éve végzem ezt a feladatot Próbáltam felmentésemet kérni... de hát püspöki kérésre nem mondhattam nemet. így kell húzni az igát. Rájöttem arra, hogy könnyebb engedelmeskedni, mint parancsolni. Az engedelmesség... fegyelem... rend hiánya olyan problémákat vet fel a kollégák között, hogy azokat én nem tudom megoldani. De hát, ahol hiányzik az a lelkűiét, mely magáévá teszi ezeknek az erényeknek elfogadását, gyakorlását, ott szinte lehetetlen egységben tartani az érdekelteket. Éppen az egység hiánya vet fel nagyon sok problémát Sajnos még a legfontosabb ügyekben sem tudunk egységet teremteni. Az állapotok, melyeket nagyon fájlalok, sajnos demoralizálnak a papok, sőt, emiatt a hívek előtt is. Feri bátyád NAGYMAROSI TALÁLKOZÓ 1988. október 8. ÖSSZEGEZÉS: A beszélgetésekből és a hozzászólásokból az derül ki, hogy a találkozón résztvevő fiatalokat legjobban az érdekli, hogyan kapcsolódhatnának be szervezettebben és aktívabban az egyház életébe. Jó lenne meghatározni, mi is a pap, szerzetes és laikus szerepe és feladata az egyházban, a magyar egyházban. Hogyan találhatnának egymásra papok, fiatalok, azonos érdeklődésű és hivatásé emberek, közösségek, milyen lehetőségei vannak az együttműködésnek? Hogyan tölti be, illetve töltheti be a magyar egyház a katolikus fiatalok küldetését a nem hívők felé? Vannak vágyak és van szükséglet, van felajánlás és van kereslet: hogyan lehetne összehangolni őket? PAPSÁG GONDJAI Sok pap túl van terhelve, mások megközelíthetetlen merev emberek, vagy elhanyagolt, beteg, magányos életet élnek. Javaslatok: - A pag lehetőleg csak papi munkát végezzen. Az adminisztráció, a szervezési feladatok stb. átvehetők tőle: meg lehetne kímélni.- Olyan papokat is be kell vonni, akik nem vagy nem elég intenzíven foglalkoznak fiatalokkal: nem kell őket békén hagyni!- A magukra maradt beteg papokkal illik törődni. t- Vasárnaponként cserélhetnének papot a plébániák, falvak közösségei. 90
