Szolgálat 81. (1989)
Eszmék és események - Elmélkedjünk - imádkozzunk
Kegy és irgalom a mértéke az isteni igazságosságnak. Mivel irgalmát főképp Krisztus megtestesülésével adta tudtunkra, ezért földi anyja számunkra az "irgalmasság Anyja". Ebben a minőségében közbenjár Fiánál! Mária ugyancsak visszatükrözi az isteni igazságosság másik jellemvonását is. O az édesanyja annak, "aki elveszi a világ bűneit" (Jn 1,29). A szigorú Justitia cselekedete ez, mely bűnhődést követel. Ugyanakkor a végtelen irgalmasság cselekedete is, ami Mária lényében vette kezdetét. Bizonyos, hogy mindez meghaladja értelmünket. "Isten végtelen türelmében elnézte a korábban elkövetett vétkeket, hogy igazságosságát most kimutassa" (Róm 3,25-26). Milyen értelmetlennek tűnik ez a páli mondás. Számunkra érthetetlen módon társul az igazságosság és az irgalmasság Istenben. Nem ritkán hajiunk arra, hogy Isten jóságát igazságtalanságnak tartsuk. Példákat szolgáltat az evangélium. Ott van a tékozló fiú, alá elherdálta vagyonát az idegenben, és az idősebb testvér - a jó, az otthonmaradott. Megtért testvérének rendezett lakoma láttán úgy érzi, hogy kárt szenvedett, igazságtalanok voltak vele (Lk 15,28-30). Majd a szőlőmunkások, akik egész napon át viselték a munka terhét és a forróságot, s végül megkapták az egyesség szerinti dénárjukat. Nem értik és lázadnak, amikor a tulajdonos nekik is azt a jutalmat adja, mint azoknak, akik alkonyaikor érkeztek. Nem kell-e Istennek minket is alkalmilag figyelmeztetnie: "Nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed, hogy jó vagyok?" (Mt 20,15) Nem érezzük-e mi is, hogy Isten méltánytalanul bánik velünk, amikor pl. másoknak jobb a sorsa, amikor úgy tűnik, hogy Isten jósága másokra jobban kiárad? Le kell szögeznünk: Irgalmasságával senkinek sem adósa Isten! 3. A Tükör A U. Vatikáni Zsinat mondja a "Dogmatikai konstitúció az Egyházról" c. okmányban: "Mária ugyanis oly benső helyet foglal el az üdvösség történetében, hogy valamiképp egyesíti és visszatükrözi magában a hit legfőbb titkait" (LG 65). A tükör feladata: összegyűjteni és szétlövellni a fényt. Ezen hittitkok közé tartozik elsősorban az isteni Ige megtestesülése, aki Zakariás jövendölésében "Istenünk könyörülő irgalma" (Lk 1,78). Vele Mária bensőségesen egyesült... Nem tudjuk, hogyan nézett ki az Isten anyja. Olyan ő számunkra, mint a szellemi tükör. Mindazt, amit visszatükröz, az evangéliumban olvashatjuk. Mária dicshimnusza (Lk 1,46-55), amit Lukács lejegyzett, az Isten igazságosságának ragyogó tükre. A Magnifikát szavai az Isten igazságosságának himnusza, amit a Szentlélek sugallt Máriának. Megénekli a Legfönségesebb büntető, jótevő és irgalmas igazságosságát. A "gőgösködőket", "hatalmasokat" és "gazdagokat” letaszítja trónjukról, de fölemeli és megjutalmazza a "megalázottakat" és "éhezőket". Megtapasztalhatta ezt Izrael népe adventi útján. Legnagyobb élménye az ismeretlen názáreti asszonynak van. Közben az isteni igazság és irgalom láncszemének érzi magát: "Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad". Mária tudja, hogy az általa megtapasztalt irgalom dicsérete tovább cseng századokon át: "Mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék". Iga84
