Szolgálat 81. (1989)
Eszmék és események - A gyulafehérvári szeminárium
kordátum a teológiára vonatkozólag is intézkedett, de nem érintették lényegesen a teológia belső életét. 1939. febr. 12-én az egyházmegye új püspököt kapott Márton Áron személyében, aki mint minden másnak, a teológiának a sorsát is szívén viselte. Az 1940-es bécsi döntés megrendítette a papneveldét, hiszen növendékeinek nagyobb része nem tudott visszatérni a gyulafehérvári szemináriumba. A dél-erdélyi növendékek egy része Temesvárott folytatta tanulmányait. Időközben azonban Kolozsvárott is létesítettek papneveldét, ahol a növendékek nagy része újból találkozott. 1944-ben a front közeledése miatt a növendékek az elöljáróság tanácsára elhagyták Kolozsvárt, és több állomás után (Nagykároly, Miskolc, Pest) a zirci ciszterci apátságban találtak otthonra. Itt 17-en beiratkoztak a Zirci Hittudományi Főiskolára. Az V. éves teológusokat a helyzet súlyos volta miatt alig két hónapi ottlét után az akkori veszprémi püspök 1944. december 10-én pappá szentelte. A következő év tavaszán az erdélyi kispapok visszajöttek Kolozsvárra, de szívük visszavágyott Gyulafehérvárra. A háború utáni új államforma alkotmánya jóváhagyott a katolikusok számára egy teológiát. így Gyulafehérváron újból megkezdte működését a teológia a régi helyén. 1957-ig itt tanultak a román nyelvű teológusok is, majd átmentek Iasiba. Még 1953-ban a püspök úr távolléte idején megalakult a kántoriskola, mely szintén az intézet épületében működik. 1962- ben helyszűke miatt a kántoriskolát a püspöki udvar káptalani épületébe költöztették át. Ma is ez a teológia és a kántoriskola beosztása. Talán még annyit megemlíthetnénk, hogy kb. öt éve nagy munkálatok folynak az intézeti épületek megjavítása, valamint új épületek emelése érdekében. Ezek nagyrészt a kispapok munkájával történnek, de az ő kényelmüket is szolgálják. *** A gyulafehérvári Teológiai Főiskolán jelenleg négy egyházmegyejöven- dőbeh papsága készül a több mint egymillió katolikust magában foglaló erdélyi (gyulafehérvári, temesvári, nagyváradi, szatmári) egyházmegyékben való szent szolgálatra. Szolgálni akarunk Jézussal, Jézusnak - mint papok: megszentelni, tanítani és vezetni népünket, testvéreinket. Hat hosszú éven keresztül készülünk szellemileg és lelkileg. Próbáljuk magunkba szívni tanáraink vezetésével mindazt, ami szent, igaz, szép és jó, hogy így a szentelés után valóban áldássá, az Úristen ajándékává, sőt igazi Krisztus-képmásokká váljunk testvéreink javára... Istennek hála, jó tanáraink vannak, s hála nekik, jegyzeteink is jócskán kerülnek. Saj nos, néha nálunk is felüti a fejét egy közismert fertőző diákbetegség, amit a tanári kar nagyon helytelenül, prózaian lustaságnak nevez. Egy-egy kiadós futball, pingpong, meg ki tudja milyen játszmával próbálunk védekezni legalább átmenetileg e kór ellen. A vizsgák? Hát ez a fajta ragadozó nálunk is eléggé vérengző. Különösen jan. 3-a és jún. 1-e után szokott elszabadulni két- három hétre, s ilyenkor - képzelhetitek - alapos pusztítást végez az "ártatlan" diákság soraiban. 81
