Szolgálat 81. (1989)
Tanulmányok - Németh József: Az igazság Szent János evangéliumában és leveleiben
az életében. Az igazság őszinte és feltétel nélküli keresése tehát nemcsak a z alapvető erkölcsi döntés, hanem egyszersmind minden erény foglalata. Aki akármilyen formában őszintén és teljes személyi bevetéssel keresi az igazságot, az a feltétlent keresi és ezzel egyben eleve elismeri: minden ember legalapvetőbb kötelessége az, hogy magát feltétlenül alávesse az igazságnak. Aki pedig a feltétlent őszintén keresi és kész ennek magát alávetni, az valójában az Istent keresi akkor is, ha nem tud az Istenről. Sőt már akkor is, ha azt állítaná, hogy Isten nem létezik. Mert hiszen az Isten igazi mivoltával kapcsolatban nagyon sok félreértés lehetséges, és ezért - főképpen manapság a kizárólag természettudományos és ezzel egyoldalú valóságismeret korában - könnyen megeshet: valakinek olyan helytelen az istenképe, hogy lelkiismeretben kötelezve érzi magát Isten létének tagadására. Megfontolásaink veleje: aki az igazságnak szolgál, valójában az Istennek szolgál. Aki tehát őszintén az igazságnak kötelezte el magát, az előmozdítja a maga és mások örök üdvösségét. Németh József AZ IGAZSÁG SZENT JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN ÉS LEVELEIBEN I. Szent János igazságfogalmának bibliai és teológiai alapjai Ha magyar nyelven az érdekel, mi az igazság, kérdésemet udvariasabban inkább így fogalmazom: Mi a tényállás? A magyar gondolkodás és beszéd nem annyira a rideg valóságra, a tárgyi igazságra irányul, inkább a dolgok és tények viszonyaira. Ezért dinamikus, eseményszerű: szívesebben használ igéket mint főneveket. Ezen adottságunk segít, hogy jobban megérthessük szent János szándékát és nyelvét, amikor az igazságról ír. Az igazság szó fogalmi tartalma szent Jánosnál szinte kizárólag "isteni igazság", "isteni tényállás"; az Atya viszonya egyszülött Fiához és Jézus viszonya megváltói küldetésében a világhoz. A megtestesülés előtt: Isten viszonya a Logoszhoz, az Igéhez vagy az új fordításban a Szóhoz. Jézus megdicsőülése után: a felmagasztalt Krisztus viszonya a megváltott világhoz és híveihez. Ez "az isteni igazság", "isteni tényállás" írásainak örömhíre: "Úgy szertte Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). Az igazság fogalma már az evangélium prelúdiumában az egyik legfontosabb kulcsszó. "Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttjének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be (szóról-szóra fordítva: "tele van kegyelemmel és igazsággal")" (Jn 1,14). - Két főnév egymásutáni használata az Újszövetségben vagy szinonim (pl. Róm 5,15: kegyelem é$ isteni adomány), vagy hendiadyoin, azaz olyan szerkezet, amelyben a második főnév 12
