Szolgálat 80. (1988)

Élet a plébánián - Az új kódex és Isten népe (Teleki B.)

hirdethetik és védelmezhetik is". Sőt a szent tudományokat is "taníthatják" (c. 229). A plébános jobbkezei tehát a hitoktatásban a papok (c. 776), szerzetesek (c. 778), szülők és más laikusok (c. 774/2), mind a felnőttek, mind az ifjak vagy gyermekek katekizálásánál (c. 776). Különös kötelessége a szülőknek és nevelőknek, hogy bemutassák a keresztény hitet példájukkal és szavukkal egyaránt (c. 774).

A hitoktatás szabályozását a helyi főpásztorokra bízta a Szentszék. Ők nevezik ki vagy helyezik át a pap vagy civil hitoktatókat (c. 805). Gondoskodnak a katekéták teológiai, pedagógiai és gyakorlati kiképzéséről (c. 780). Feladatuk az is, hogy a zavartalan hitoktatáshoz biztosítsák a szükséges nevelő eszközöket (hittankönyvek, szemléltető eszközök) (c. 779).

A püspökkar közösen is rendelkezhetik a hitoktatás ügyében, sőt ajánlatos, hogy kateketikai bizottság álljon segítségére az egyes egyházmegyéknek (c. 775).

Végül a hitoktatás és a katolikus iskolák tanfelügyelete is a püspök hatásköre (c. 806).

Az igehirdetés harmadik eszköze a sajtó. Különösen a Szentírás és bibliamagyarázatok (c. 815), a liturgikus könyvek (c. 826), katekizmusok, teológiai, egyháztörténeti, hitbeli és erkölcsi kérdéseket tárgyaló kiadványok (c. 827), vallási folyóiratok, közlönyök és napilapok (c. 831,1). Szentírást, liturgia- és hittankönyveket csak egyházi engedéllyel adhatunk ki.

Természetes joga továbbá az Egyháznak a többi kommunikációs eszközök: köztük a rádió és tévé felhasználása az igehirdetés céljaira (c. 831,2).

3. A hívek közösségének liturgiája

Megszentelő feladatát a liturgiában gyakorolja legeredményesebben Egyházunk. A látható jelek jelzik és meg is valósítják az emberek megszentelődését, s ugyanakkor az egész misztikus test hódolattal járul Isten elé (c. 834). A liturgiával, szentségekkel kifejezzük és növeljük hitünket, s az istentiszteletet valamint az ember megszentelődését szorgalmazzuk. A liturgia különböző változatai emellett bevezetnek az egyházi közösségbe. Erősítik és leghatásosabban kifejezik a "hívek közösségét" (c. 840).

A liturgia végül is minden esetben az "Egyház ünnepélye", ahol az Egyház, "az egység szentsége", különösen a hívek gyakori és aktív részvételével valósul meg (c. 837). Ennek csúcspontja azeukarisztikus ünneplés, a szentmise. Törekedjünk, hogy a hívek gyümölcsözően vehessenek benne részt (c. 899).

Az egység kedvéért tartsuk magunkat a szertartáskönyv útmutatásaihoz a liturgia (szentmise és szentségek) ünneplésekor (c. 846). A szélsőségek elkerülése végett a liturgia ünneplésének és a részvételnek módját az Egyház elöljárósága szabja meg (c. 841). A liturgia szabályozói tehát a Szentszék és a helyi püspök (c. 838).

81