Szolgálat 80. (1988)

Tanulmányok - Németh József: A tanítványaitól búcsúzó Jézus imádsága

Szentírás a "test" ("hús") kifejezésen a világ teremtett dolgait és lényeit érti. Test az egész emberi test, és lélek-test az egész emberi egzisztencia; mindaz, amit értelmünk és szívünk alkot. Test, amit feltalálóink gondolatai szülnek, civilizációnk eredményei produkálnak. Emberi erővel és találékonysággal csak azt alkothatjuk, amik vagyunk. Egész egzisztenciánkban ott lappang a halál, de ugyanakkor a halál elleni tiltakozás is, a maradandóság utáni vágy. Jézus szava ítélet minden "test" felett. Az Isten országa perspektívájából nézve minden az idő óceánjában úszik; ide-oda hánykolódik minden cél és értelem nélkül, tehát esendő. Ugyanakkor Jézus felajánl Nikodémusnak és mindazoknak, akik hozzá jönnek, egy új létdimenziót: "ami Lélekből születik, az lélek."

Az újjászületésnek nem az anyaméhből kell létrejönnie. Az emberi érosz helyett, melyből minden evilági egzisztencia keletkezik és adódik tovább, Jézus egy új nemző- és fejlesztő energiát tart készenlétben: a Lelket. A Lélekből újjászületett "a világosságra megy, hadd derüljön fény tetteire, melyeket az Istenben vitt végbe" (Jn 3,21). "A jó tettek Istenhez kapcsolódott létből fakadnak" (Farkasfalvy).

Az első születésnél az ember maga semmit sem fűzhetett hozzá létéhez, kivéve azt, hogy hagyta, engedte, nem akadályozta meg a születés folyamatát. A Lélekből való születéshez sem szükséges az alkotó emberi munka. "Hallod a szél zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy. így van vele mindenki, aki a Lélekből született" (Jn 3,8). Amit mi emberek újjászületésünkhöz hozzátehetünk, az a minden ellentevékenységről lemondó készség, hogy nem vonakodunk akkor, mikor Isten szolgálatára hív, és valami új, nem várt folyamat zajlik le bannünk.

Az újjászületés eseménye nem hangos sírással történik, mint minden születés, hanem csendes meglátással; mélyebb ismerettel; a fájdalom, szenvedés, betegség vagy vereség Isten kezéből való elfogadásával. Újjászületés történik a barátságban is, melyben minden érdem nélkül részesülünk. Gyakran csak megkésve vesszük észre, hogy Isten egy új dimenzióba vezetett, vagy életünkben egy új szakaszt kezdett, amit mi nem akartunk és nem is terveztünk, de bizalommal elfogadtuk. Vannak, akik élményszerűen tudnak beszélni újjászületésük órájáról. "A tizedik óra körül járhatott" - írja Szent János, amikor Jézus követésére indult (Jn 1,39). A hitkérdésekben azonban nincs mindig ilyen nagy bizonyosságunk. Minden hívő életében legdöntőbb újjászületésére az a fmom szenzibilitás és tanulékonyság, mellyel Isten rá vonatkozó terveit felfogja és elfogadja. - A teológia nyelvén keresztségnek és a keresztség keresztény élettel való ratifikálásának mondanánk az újjászületést. És így eltarthat az újjászületés folyamata egy egész földi életen át, míg valaki véglegesen életképes lesz az Isten országára.

"Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda (értsd: adta át a világnak), hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" - fejtegeti Jézus Nikodémusnak. Keresztelő Szent János ezt tanúsította Jézus- ról a keresztelésre jelentkezőknek: "láttam a Lelket, amint galamb alakjában

9