Szolgálat 79. (1988)

Halottaink - Tüll Alajos S.J. (Rendtársa)

kollégiumi lelkészre, aki a háború utáni nehéz évek anyagi gondjaiban is mindig támogatni akarta a fiatalokat.

A Budapesti Hittudományi Akadémián 1952-ben magántanár, 1969-ben pedig az ókeresztény egyház- és dogmatörténet nyilvános rendes tanára lett.

Mint a magyar püspökök kísérője résztvett a II. Vatikáni Zsinat első és második ülésszakán. A zsinati üléseken szerzett ismeretei és élményei sok tekintetben élete végéig meghatározták gondolkodását.

Tanulmányainak anyagából 1971-ben jelent meg igen jelentős könyve Keleti kereszténység, keleti egyházak címmel.

Dudás Miklós megyéspüspök 1972-ben bekövetkezett halála után káptalani helynökké történt megválasztása, majd 1975. január 10-én megyéspüspöki és apostoli kormányzói kinevezése és az ezekkel járó főpásztori feladatok és gondok megakadályozták a tudományos eredmények feldolgozását.

Főpásztori programját 1975. február 8-án, a püspök-szentelési liturgián így vázolta fel: "Fogadom az Úr színe előtt, hogy ezt a népet hitében megtartom, a kinyilatkoztatás fénye mellett vezetem, hitét elmélyíteni és hitvallását az élet minden napján, a szürke hétköznapokon is alkalmazni tanítom. ... Paptestvéreimmel és híveimmel együtt szent szertartásunkat, apáink és atyáink évezredes hitgyakorlatát, a magyar nyelv fejlődésének igényei szerint, dallamaink szárnyalása alá simulóbbá tenni, keleti hagyományaink szerint megigazítani és megjavítani, az imádkozó nép számára, az idő kívánalmai szerint megújítva korszerűbbé formálni szándékozom...."

Első gondja a Papnevelő Intézet volt. Kápolnát épített a szeminárium részére, rendeztette és még életeben saját magánkönyvtárával gazdagította az intézet könyvtárát.

Különös főpásztori szeretettel és aggódással viselte szívén a Miskolci Exarchátus intézményeinek gondjait.

Sok külföldi vendég fordult meg Nyíregyházán és Máriapócson, akiket mindig szívesen vitt magával egyházközségi ünnepekre is. A legjelentősebb ünnepség 1987. szept. 6-án volt Máriapócson, a Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának 75. évfordulója alkalmából.

Évtizedek óta kereste a kapcsolatot a testvér-egyházakkal. Igen sok hazai és nemzetközi ökumenikus megbeszélésen vett részt.

A kívülálló távolról kevésbé érzékeli, hogy mennyi gond, küzdelem, probléma, próbatétel, sőt meg nem értés kíséri a főpásztor életét. Ebből neki is bőven kijutott, talán több, mint másnak. Természeténél fogva érzékeny lelkületű volt; a problémák és a meg nem értés nagyon mélyen érintették. Baráti beszélgetésekben sokszor tárta fel belső keresztjeit. De tiszteletreméltó vonása volt, hogy amikor az ügyet kellett szolgálnia, félre tudta tenni egyéni érzéseit vagy sérelmeit, hogy feladatát, küldetését teljesítse.. Bármilyen feladatban kollegiális magatartására, segítőkeszségére mindig lehetett számítani. Egyben meg lehetett tapasztalni széleskörű tudását, tapasztalatát és igen nagy munkabírását.

TÜLL ALAJOS SJ.

(1894-1987)

Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy P.Tüll Alajos több mint kilenc évtizedét nem fecsérelte el, hanem méltó tagja volt a Jézus Társaságának. A szentignáci lelkigyakorlatok szelleméből táplálkozva élte és éltette a Társaság iránti feltétlen elkötelezettség, a szolgáló szeretet és a minden körülmények közötti hűség lelkületét.

Nem véletlen, hogy hosszú jezsuita élete folyamán többször bízták rá a pécsi és kalocsai jezsuita kollégium - sőt egy esetben s igen nehéz időkben - az egész rendtartomány irányítását.

Budapesten született 1894. november 13-án. Budán, a Margit kórház melletti iskolában végezte elemi tanulmányait. Szülei az akkor igen jónevű Stephaneumba adták Kalocsára,

90