Szolgálat 79. (1988)

Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában - II. (Cser-Palkovits István)

Kiemelték, a királyné kápolnát emeltetett föléje. A szobor később átkerült az ágostonrendiek templomába, amelyet III. Ferdinánd császár és magyar király építtetett újjá. A főoltárt díszítő 140 cm magas szobor szakszerű helyreállítása 1975-ben történt. A templomtéren áll a történelmi jelentőségű kút, a kegyszobor kicsinyített másával, s a következő felírással (németül): Ebben a kútban találta meg 1042-ben Gizella királyné Miasszonyunk szobrát, amelyet most a főoltáron tisztelnek; 1490-ben Maximilian, Ausztria nagyhercege.

A bécsi Történeti Múzeum 1985-ben rendezett kiállításán volt látható Szent Erzsébet alamizsnaosztó, 1730-ból való képe. Eredetileg a Bécs- Dornbach városrész templomának szószékét díszítette. Ugyanonnét származott Szent Istvánnak, 1780-ból keltezett 90x50 cm-es későbarokk ábrázolása.

A Pázmány Péter alapítására visszamenő Pazmaneum papnevelőintézetben szemlélhetjük Szent István király és a magyar szentek együttes tiszteletének újkori kifejezését. A hatalmas oltárképet Antalffy Erzsébet festette, két munkatársával: Széchenyi Emíliával és Széchenyi Jenővel. A kisebb, de dekoratív felső rész ábrázolja szentjeinket, amint a trónuson ülő és Gyermekét tartó Magyarok Nagyasszonya körül térdelnek.

A Steindlgasse 6. számú barokk épület (Bécs I. kerület) lépcsőházában nagyméretű olajfestmény ábrázolja Szent Királyunkat. A háttérben reneszánsz palota látszik. Ismeretlen festő műve a 18. századból. Annak emlékét őrzi, hogy Albert magyar király (1437-1439) özvegye, Erzsébet utószülött fia, V. László királlyá koronázását akarta biztosítani, s ezért udvarhölgyével, Kottaner Jánosnéval ellopatta a szent koronát. A vánkosba rejtett kinccsel 1440. febr. 21-én, a befagyott Dunán, életveszélyes kalandok után érkezett Komáromba, majd - a már megkoronázott csecsemővel - Bécsbe. Itt ajándékozta udvarhölgyének a fenti házat.

A Szent Király bécsi emlékei közé kell sorolnunk azokat a műkincseket is, amelyek - a hagyomány szerint - valamikor tulajdonát képezték. Az udvari kincstár egyházi részlegének kiállítási anyagához tartozik Szent István erszénye és házisapkája. Ugyanis mindkét tárgy egykor a kapucinus atyák temploma alatti kriptával kapcsolatos kincstár tulajdona volt. A Szent István erszényének tartott tárgy XI-XII. századbeli bolgár munka, amely a bizánci hímzőművészet hatását viseli. A sötétpiros selyemből készült sapka pedig a XI. századból, illetve tartója a XlV-ből származik. - Az udvari kincstár világi részlegében látható a Szent István lovagrend díszruhája. Ezt a lovagrendet 1764-ben alapította Mária Terézia. - A bécsi Művészettörténeti Múzeumban pedig Szent István ezüst pénzeiből találunk néhányat. Sógorának, II. Henrik császárnak régensburgi pénzei szolgáltak mintául. Az egyik érme előlapján egyszerű kereszt van, körülötte a felírás: Stephanus Rex (István király); a hátlapon pedig: Civitas regia (Királyi város).

75