Szolgálat 79. (1988)

Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában - II. (Cser-Palkovits István)

első oldalán, a német-római császárok és a bajor hercegek neve után a következő bejegyzés áll: Stephanus rex Ungarorum, Kysela regina eiusdem uxor (István a magyarok királya; Gizella királyné, a felesége).

Osztrák kolostor őrizte meg Szent István életrajzának két legrégibb kéziratát: a Nagylegendát 1077-ből, és a Kislegendát, amely 1109 után keletkezett. A stájerországi Admont apátság évszázadokig birtokolta István királyunk II. Törvénykönyvének legkorábbi átiratát. A Szent Király legrégibb festett ábrázolása pedig a Bécsi Képes Krónikában található, amely 1360 körül készült. Szent István vértanú koronát nyújt a leendő király édesanyjának, aki ölében tartja gloriólás gyermekét. A mű illusztrátora még 3 egyes képet festett Szent Istvánról, valamint 8 jelenetet életéből.

Emlékek Szent István királyról Bécsben

Szent István életében egybeolvadnak uralkodói képességei és keresztény erényei. Megtapasztalta ezt II. Konrád német-római császár, amikor erős sereggel tört hazánkra, hogy hűbéri hódolatra kényszerítse a magyarokat. A császár szégyenletes kudarcot vallott és az üldöző magyar csapatok Bécs várába hatoltak: a mai Szent Ruppert templom környékén ejtették foglyul az utolsó ellenállókat. A Bécset is legyőző Szent Király emléke ugyan Budán látható, a Halászbástya déli udvarán. A Strobl Alajostól emelt lovasszobor márványtalapzatának egyik oldalán a dombormű a Bécs meghódolását fogadó Szent Királyt ábrázolja. De az osztrák történészek véleménye szerint nem maradt teljesen nyom nélkül Szent István bécsi uralma (1031-1038). Az egykori római vártól délkeletre eső területen szálláshelyet teremtett a magyar kereskedőknek, amely később a "magyar előváros" nevet kapta. A várfalakon kívül, a mai dóm helyén fatemplomot építtetett védőszentje, Szent István vértanú tiszteletére és a letelepült vagy átutazó magyar kereskedők lelkipásztori gondozására. Feltehető, hogy a befolyása alá eső egyéb területeken is szervezett plébániákat és emeltetett templomokat, de ezek azonosítása, pontos adatok hiányában, ezideig még nem lehetséges.

Az első vértanúról elnevezett bécsi Szent István dómban őrzik - árpádházi Szent Erzsébet és Szent László király ereklyéin kívül - Szent István királynak külföldre került legbecsesebb ereklyéjét. A művészi kivitelű ereklyetartóba foglalt karcsont-ereklye ajándékozási évét nem ismerjük. Lehet, hogy Nagy Lajos adományozta, de valószínűbb, hogy Albert magyar király özvegye, Erzsébet, Zsigmond császár és király leánya hozta ide magával kalandos úton. V. (Posthumus) László meghagyta az ereklyét a bécsi káptalan birtokában.

Az ereklyetartót többször cserélték a háborús ezüst-beszolgáltatások miatt. A dóm kincseiről először készített nyomtatott és illusztrált leltár, 1502-ben, toronyszerű monstranciában mutatja az ereklyét. 1847-ben Dr. Salzbacher dómkanonok, kincstárőr - a többi ereklyével együtt - a vizitá73