Szolgálat 79. (1988)

Az egyház szava - II. János Pál: A toxikománia lelkibetegség

győzelmet arat a kábítószerek rabságán, ezen a monstrumon, amely megmérgezi egész életét? Nem igazi feltámadás az, ha valaki kiszabadul egy lehetetlenné vált élet szorító karmaiból, hogy felemelkedjék azok méltóságára, "akik Krisztust öltötték" magukra? (Gál 3,27)

2. Örömmel fogadtam el a meghívást, melyet Don Mario Picchi, az olasz Szolidaritás-központ vezetője intézett hozzám, hogy veletek együtt ünnepeljem az eukarisztiát s felavassam ezt az új otthont, amelyikben már számos önkéntes nagylelkűen dolgozik - jó néhány hónapja - a toxikománok rehabilitálásán.

Üdvözlöm a jelenlevő hatóságokat. Közreműködésükkel vált lehetővé ez az új és jótékony intézmény, amelyre bizakodó reménnyel tekint számos, a kábítószer szomorú hatásától megviselt család. Nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni azok iránt, akik erkölcsileg és anyagilag támogatják - a Szeretetszolgálaton keresztül - azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a római keresztény közösség kifejt, hogy fejleszthesse a "Cél az ember" nevű program különböző terápiás eljárásait.

A kábítószer veszélyezteti az embert

3. Igen, az ember! Az Egyház nem nyugodhat mindaddig, míg veszély fenyegeti az ember méltóságát, személyiségének kifejlődését és teljes megvalósulását. A kábítószerek nagyon nyugtalanító veszélyt és szorongató drámát jelentenek napjainkban sok-sok család számára, mivel legszentebb értékeit rombolja ez a csapás. Főként a fiatalok között szedi áldozatait, akik nem veszik észre végzetes következményeit.

VI. Pál pápa, akiről elneveztétek ezt az új intézetet, szenvedélyes szavakkal szólt társadalmunknak erről az új csapásáról: "Nincs, aki ne látná, milyen alattomosan csalárd a kábítószerekkel kapcsolatos önszug- gesztió. Elég lenne arra hivatkozni, amit a tudomány állít a kábítószereknek a szervezetre gyakorolt biokémiai hatásáról. Megállapították a tudósok, hogy az agy mintegy erőszakos megrázkódtatást szenved: a pszichikai élet rendszere kificamodik ezeknek a rendkívüli és zavaros izgatószereknek a hatására." (Insegnamenti di Paolo VI,X,1972,p.1284).

Szükséges tehát, hogy azok, akik felelősek a közügyekért és törődnek az állampolgárok fizikai, erkölcsi, társadalmi és lelki fejlődésével, komoly felvilágosítást nyújtsanak arról, hogy milyen tragédiát jelent a kábítószerek használata: elárasztja nyugtalan és gyenge erkölcsi lábakon álló - jóllehet anyagiakban egyre gazdagabb - társadalmunkat.

Foganatosítsunk tehát olyan intézkedéseket, amelyek támaszt nyújtanak a gyengéknek és védteleneknek. Terjesszenek a tömegtájékoztatási eszközök, az iskolák, a jótékonysági intézmények s főleg a családok olyan részletes és gyakorlati programokat, amelyek felvilágosítják és megerősítik az erőtlen és a közvetlen veszélyben forgó személyeket. Az ember szíve zavart keverék: tele van feszültségekkel és ellentmondásokkal. Már Szent Pál vizsgálta ezt a Rómaiakhoz írt levelében:

49