Szolgálat 78. (1988)
Eszmék és események - Kövek az oltáron (H. A. Höntges)
készítette 1890-ben. Az orgonakarzat mellvédjén az évszámok latin szavakkal utalnak a templom építéstörténetére, restaurálására és az utolsó gótikus átalakításra. A mennyezeten az élénk színű magyar címer látható. A templom belvilágának újgótikus kiképzéséhez a kerámiát kedvelő műépítész felhasználta a pécsi Zsolnay gyár színes, művészi majolika termékeit is, és 1884-ben ezekkel díszítette a főoltárt, a szószéket és a keresztelőmedencét. Hz utóbbinak kovácsoltvas fedelét, ugyanez évben a budapesti fémipari szakiskola növendékei készítették. Ujgótikus Szent József oltárát 1889-ben állították fel. A remekművű Mária-templom magyaros jellegét hangsúlyozza a két, nagyméretű művészi üvegfestmény is. Kiemelkedő értékűek azért is, mert magyar szentjeink együttes tiszteletére irányítják figyelmünket. Az egyiken gazdag, mintás keretben Szent István királyt látjuk koronával, jogarral és országalmával, Adalbert és Gellért vértanúk között. A szélesfelületű ablak alján a magyar felírás: "Szent Apostolainak, a Magyar hon hálás fiai." A másik színes üvegablak Szent László királyt, Imre herceget és Margitot ábrázolja ezzel a felírással: "Vas vármegye közönsége". Sokezer utazó és zarándok kereste már fel ezt a remek templomot, amely egyik legcsodálatosabb darabja történelmi múltunknak, s jele művészetünknek és műveltségünknek. Cser-Palkovits István SJ KÖVEK AZ OLTÁRON Rómában, az egyik általános püspöki szinóduson több afrikai püspök jelentkezett szólásra. Szinte egyhangúan hirdették: "A megtéréskor ki kell fejeznünk, hogy örülünk a kiengesztelődésnek. Ünnepelni, nem pedig elszenvedni kell a bűnbánatot és a kiengesztelődést." A tizedik évközi vasárnap első olvasmányában (B év) jól láthatjuk, hogy a bűntudat problémája s a feldolgozására irányuló kísérletek egykorúak az emberiséggel. Az ember mindjárt az első esetben igyekezett elfojtani bűntudatát s a bűnt a másikra tolni: a férfi a nőre, ez pedig a kígyóra (vö. Tér 3,8-16). És manapság? Az elfojtási mechanizmusok finomodtak, anélkül hogy a bűntudat feloldása sikeresebbé vált volna. Személyes és egyházi tapasztalatból tudjuk, mily nehéz megbirkózni a bűntudattal. A kiengesztelődés formájának nem kellene tehát súlyosbítani a már egyébként is bonyolult folyamatot. Ebben az összefüggésben tér vissza emlékezetembe az afrikai püspökök beadványa: "Ünnepelni, nem pedig elszenvedni kell a bűnbánatot és a kiengesztelődést." Igazuk van. Megjegyzésük nemcsak rámutat az egyik okra, ami miatt oly sok megtérés szenvedéssel terhes, hanem kiemeli az egyetlen helyes hozzáállást a bűnbánathoz. Minderről 91
