Szolgálat 78. (1988)

Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában (Cser-Palkovits István)

A Szent István-kori győri egyházmegye területén a következő váris- pánságok voltak: Győr, Moson, Sopron. Vasvár, Karakó, Komárom és Locsmánd. Ennek alapján a középkortól a mai napig létező Győr-székes- egyházi, soproni, komáromi és locsmándi főesperességet Szent István- kori alapításnak kell tekintenünk. Locsmánd (a burgenlandi Lutzmanns- burg) a magyar határ közelében levő, régi, karolingkori település, a középkorban várispánság (megye) székhelye volt. Hegyen álló, erődített mai temploma alatt a kutatás 11-12. századi vármaradványokat tárt fel. Amikor a 13. sz. második felében a nemesi vármegye lépett az elenyésző várispánságok helyébe, a kisebb területű locsmándi várispánság a soproni vármegyébe olvadt; plébániáit ma a felsőpulyai (Oberpullendorf) körzetbe osztották be.

Plébániák Szent István idejéből

Fraknóváralja (Forchtenau) plébánia alapításának kezdetei ősrégi időkre nyúlnak vissza. Az 1857. évi egyházi adattár szerint a plébánia szent királyunk korából való. A szerviták vezette templom kolostori telekkönyvi adata 1201-ben végzett restaurálásról értesít, és arról, hogy a templom híres Mária-szobra már a 12. sz.-ban általános tisztelet tárgya volt. A község rekatolizált plébániáját 1660-ban szervezték újjá. Az Esterházyak birtokában levő hatalmas vár, Fraknó (Forchtenstein) főbejárata fölötti fülkében Szent István és László király, Imre herceg és Erzsébet kőszobrai láthatók.

Lajtapordány (Leithaprodersdorf) temetőjében háromhajós, gótikus, romos templom áll. A plébánia létesítését a történelmi hagyomány Szent Istvánnak tulajdonítja. A templomot mai alakjában a ciszterciták építették 1285-ben. A festői hegyoldalon levő temető Szent István tiszteletére épült. Ebben a templomban 1641-ig folyt lelkipásztorkodás. A romokat 1907-ben konzerválták és a toronyban kápolnát rendeztek be.

A Nagymarton (Mattersburg) környékén levő Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid) plébániája Szent István idejében, 1005-ben létesült. Az 1201-ben már zarándoktemplommá alakult szenthelyet 1863-ban a török pusztította el. Esterházy Pál nádor építette újjá. E szentistváni plébániára vonatkozó történelmi hagyomány tisztelete ma is eleven, és lelkipásztorai buzgón hívják zarándoktemplomukba az ősi plébániából kirajzott környékbeli egyházközségek híveit.

A szentistváni plébániák létesítése a mai Burgenland területén valószínűleg összefüggött azzal a történelmi ténnyel is, hogy honfoglaló magyarjaink az új hazában többhelyütt találtak már szláv vagy latin plébániákat. Az egyházszervezői munka során tehát alkalmazkodtak a meglevő keretekhez. így létesülhetett például Pinkafő (Pinkafeld) 1375 előtt újjászervezett és "emberemlékezet óta fennálló" plébániája is. Mai temploma körül a római és karolingi idők településeinek nyomait tárta fel a

85