Szolgálat 77. (1988)

Tanulmányok - Solti Gyöngyi: A nők szerepe az Egyház életében

szolgálhat példaként ezekre a rendszerelméleti alapozottságé fejtegetésekre, de elegendők a biológia alapvető példái. A rendszeren belüli részstruktúrák, mint különleges szerveződések, meghatározott funkció teljesítésére alkalmasak, másokra nem: pl. májunk szerkezete számtalan dologra képes, de nem alkalmas az agy vezérlő működésének átvételére stb.

Mindebből szükségszerűen következik, hogy a nők Egyházon belüli szerepének újraértelmezése csak akkor kecsegtet sikerrel, ha harmonizál az alapvető biológiai adottságokkal. Más szavakkal, valamennyi nőnek és férfinak meg kell értenie és el kell fogadnia az isteni elgondolás látszólagos paradoxonját: biológiai léte és szerepe feltárja és egyben korlátozza a társadalmi önmegvalósítás lehetőségeit és módozatait. Másrészt azonban alapvető hiba biológiai feltételezettségűnek nyilvánítani a mereven értelmezett tradíciókból, előítéletekből származó nézeteket és szerepkorlátokat, illetve a túlzásokkal együtt elvetni a nemes és irányító erejű hagyományokat is.

A jelen munka alapvető kérdése

Hogyan látják a nők Egyházon belüli helyzetét és szerepét a feltehetően cselekvő keresztény életet élők? Ennek felmérésére kérdőíves módszer került alkalmazásra a Leányfalun működő róm. kát. lelkigyakorlatos házban, 1987 III. negyedévében az ott lelkigyakorlatozók között, összesen 131 kérdőív került értékelésre. Ez utóbbit a szerző végezte el.

A kérdés bonyolultsága és a beérkezett válaszok viszonylag alacsony száma csak egyszerű statisztikai és kommentatív értékelést tett lehetővé, hiszen a vizsgált csoport csak reprezentatív mintának tekinthető.

1. Az első, a második és harmadik kérdés

1. A világi életben a nőknek kevesebb, azonos, több jogai vannak mint az Egyházban?

2. A férfiakhoz viszonyítva a nők az Egyházban a) hátrányban, b) azonos helyzetben, c) előnyben vannak?

3. Az egyházi életben a férfiakkal szemben a különbség főleg a következőkben mutatkozik.

Az első kérdés a válaszoló személy ún. jogélményi világát vizsgálja, azaz a kérdés alanyi vonatkozását: hogyan ítéli meg az ember önmaga vagy másvalaki jogi helyzetét. A második kérdés a férfiak és nők Egyházon belüli jogi helyzetének alanyi megítélését kutatja. A téma tartalmi vonatkozásait a harmadik kérdésben fejthették ki a megkérdezettek.

A válaszok értékelésénél figyelembe kellene venni a különböző szociális mutatókat és iskolázottsági adatokat. Nem kevésbé fontosak az életkori és lakhely szerinti mutatók. Sajnálatos módon az iskolázottság felmérésére a kérdőív nem terjedt ki, a lakhely szerinti mutatók pedig a fővárosi lakosság többségét jelezték. A megkérdezettek 65 %-a (a férfiak 70, a nők 60 °/o-a) budapesti lakos. További jelentős hányaduk vidéki városban és elenyésző kisebbségük falun él. így tehát a vizsgálat elsősorban a városi lakosság véleményét mu19