Szolgálat 76. (1987)

Tanulmányok - Dicenti Gyula: Nevelő diploma nélkül

Hová menjen? Gmeiner az egyetemen volt, de a gazdasszonya beengedte a fiút, mert már ismerte látásból. Amikor Hermann hazatért, meglepődve látta Hanslt az ágyán. Mélyen aludt, de hiába ébresztgette, nem kelt fel. Gyógyszeres dobozokat talált az asztalon. Rohant a gyerekkel a kórházba. Gyomormosás. „Hogy történhet ilyesmi egy 13 éves gyerekkel“ — dünnyögte az ügyeletes orvos. Gmeiner az egész éjszakát Hansl ágya mellett töltötte, s reggel már mosolyogva tekintett a bánatos és fáradt gyermekszemekre: megmentették! Hansl amikor apja tarisznyáját kibontotta, megtalálta az orvosságokat. Annyira elhagyatottnak érezte magát, hogy bevett azokból amennyit csak tudott.

A kórházból hazatérve gazdasszonya azzal fogadta Gmeinert, hogy már nem bírja a sok zaklatást: gyerekek mászkálnak ide-oda, rendőrség jár a házba, öngyilkossági kísérlet is történt... „Gmeiner úr, keressen más lakást magának!“ „Igaza van“ — felelte. S mialatt megborotválkozott, azt az ösztönzést érezte, amely a harctéren is teljes biztonsággal és erővel töltötte el. — A napnak volt még egy meglepetése. Kissé megkésve ért az előadóterembe, kollégái már mind ott szorongtak. Breitner professzor még nem jött be. Mivel Gmeiner látta, hogy a felső bejáró közelében nincs ülőhely, alulról, a tanári bejáró felől lépett be. Kollégái tapssal fogadták. Gmeiner hirtelen ötlettel felment a katedrára, s elmondta, hogy égetően szüksége van egy szobára, mert eddigi lakásából kitették. „Egyik kolléganőnk majd meghív téged“, szólalt meg valaki csaknem egyidőben Breitner professzorral: „A kolléga úr foglalja el helyét a hallgatók között.“ — Az előadás végén azonban hivatta a professzor, aki hallotta, hogy Gmeinernek nincs lakása. A tanára unszolására elmesélte az ifjúsági csoport történetét, s vázolta a saját és a Hansl helyzetét. A professzor kerek perec kijelentette: Gmeiner hagyjon fel az egésszel, mert különben nem lesz belőle tisztességes orvos. — De kire bízza a gyermeket, akinek most már valóban senkije sincs rajta kívül? — A tanár nem tágított: azért hívattam, mert értékelem képességeit, de ne játszón cserkészesdit, az orvosi tanulmányok egész embert kívánnak.

Alig lépett ki a tanár szobájából, egyik kollégája lakáscímet közölt. Gmeiner úgy döntött, hogy pontosan beosztja idejét, s első lesz a tanulás. Félbehagyta a foglalkozást a gyerekek csoportjával. Eredmény: sikerrel tette le az első szigorlatot, s ezzel nyitva állt az út a szorosan vett orvosi tárgyak tanulására. Hanslt elhelyezte egy nevelőintézetben, s néha meglátogatta.

A nyár folyamán azonban lelkesen vezette a gyerekek táborozását. Hansl is részt vehetett. A csendes estéken újra meg újra felmerült a kérdés Gmei- nerben: hogyan lehetne megmenteni, miképp lehetne teljesebb emberré formálni ezeket a gyermekeket? Pótolhatók-e a veszteségek? Lassan derengeni kezdett benne a megoldás. Amikor a gyerekek védelmet, meleget, szeretetet tapasztalnak, ők is jók. Amikor mindez hiányzott, a rossz ösztönök törtek fel. Hansl kapcsán tanulmányozta a nevelőintézetek életét i^. Találkozott lelkes és önfeláldozó nevelőkkel. De azt is látta, hogy ezekből az intézetekből hiány53