Szolgálat 76. (1987)

Tanulmányok - Teleki Béla: Nevelési módszerek keresztény szemmel

zsákutcába jutna személyiségének és jellemének fejlődése.“ Bizonyos azonban, hogy ki kell védeni a tekintély függőleges eltorzulását, ami hatalmi pozíciót szül: én vagyok az erősebb, önkényesen parancsolok. Ehelyett a horizontális tekintélyt kell meghonosítanunk, aminek a lényegét a krisztusi kitétel hordozza: „Mindnyájan testvérek vagytok .... mert egy a ti Atyátok, a meny- nyei“ (Mt 23,8-9). Kár lenne viszont — a korszellem hatására — a vízzel együtt kiönteni a gyereket: a vertikális tekintély veszélyei miatt elvetni a horizontális tekintélyt. Akkor is tévednénk, ha a keresztény nevelés egészére ütnénk rá a bélyeget: tekintélyi.

3. istenképű új teremtmény

A keresztény nevelés végső célja: megvalósítani az ember istenképűségét, létrehívni az új teremtményt. A Szentírásban világos Isten terve az emberrel: „Isten megteremtette az embert, saját képmására alkotta“ (Tér 1,27). Kétségtelen, hogy itt nem hasonlatról vagy költői kifejezésről van szó. Igazolja ezt a zsoltáros is: „Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá? Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad. Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél“ (8Zsolt 5-7). Az ember bűnbeesése után ezt az isteni célkitűzést újítja meg Jézus az „új teremtményében (2Kor 5,7), az „új ember“-ben (Kol 3,9). Lényegi hasonlóság ez Krisztushoz, amiről Pál apostol így ír: „Mivel tehát elismertétek Krisztus Jézust uratoknak, éljetek is benne. Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben ... Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket... hamis tanítással, ami emberi hagyományon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson. Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a teljességnek részesei“ (Kol 2,6-9). Majd ismét: „Erősödjetek meg az Úrban, az ő mindenható erejéből... így készüljetek fel: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére. Mindehhez fogjátok a hit pajzsát... Tegyétek fel az üdvösség sisakját, és ragadjátok meg a lélek kardját, vagyis az Isten szavát... Minden alkalommal imádkozzatok ... Legyetek éberek“ (Ef 6,10-18). Ténylegesen ezt nevezi C. G. Jung „individuációnak“ (egyeddéválás- nak), melynek négy lépcsőfoka: az én, a te, a mi és az Isten meglelése.

Ezzel kapcsolatban így vall Zuchmayer Az ördög generálisa c. munkájában (1947): „Helyes a terv, a tervrajz fönséges. A cél neve nem hatalom, nem szerencse, nem kielégültség. Hanem a szépség, az öröm! Esetleg mindkettő. Nevezd, amint tetszik, talán nem is találsz rá helyes kifejezést. De ez az, amit legszebb perceinkben megérzünk.“ Igen, ez a Jézusba öltözött istenképű ember. Ebbe nő bele a megkeresztelt személy, s ebben segítenek a nevelés módszerei, azaz a „lelki tej“, amint azt Péter apostol mondja (1 Pét 2,2).

21