Szolgálat 75. (1987)
Eszmék és események - II. János Pál pápa Pio atya sírjánál (Vertse Márta)
Pío atya tanúságtételére, amelynek során városuk nemzetközi hírnévre tett szert. A pápa ezután a Kegyelmek Anyja szentély új templomába ment, ahol a nagy ferences család mintegy 850 tagjával, férfi és nő szerzeteseivel találkozott. Hozzájuk intézett beszédében méltatta Pio atya rendkívüli tulajdonságait, amelyekkel tökéletesen megvalósította a lelkipásztort, szerzetesi hivatás követelményeit. A pápa nagy örömét fejezte ki ezért a találkozóért, mivel San Giovanni Rotondohoz az említett személyes emlékek fűzik. A Kegyelmek Anyja szentély a közelmúltban nagy lelki kisugárzás központjává vált a kapucinus szerzetes működése révén. Hiszen hogyan is valósulhatott volna meg műve másképpen, mint az állandó kegyelem hatására, amely Márián keresztül árad ki a békét és megbocsátást kereső tömegekre. Pio atya tisztelte a Szűzanyát, a papok édesanyját, akinek sajátos szerepe, hogy Fia legmagasabbrendű példájához hasonlóvá tegye őket. Krisztus utánzásának vágya különösen erős volt Pio atyában. Szelíd lelkű volt kisgyermek korától kezdve, s már 15 éves korában megkapta Istentől azt az ajándékot, hogy tisztán lássa életét. Visszaemlékezve erre az időszakra Pio atya így mesélt: „A biztos hely, a béke menedékhelye az egyházi csapatok seregében volt számomra. És hol szolgálhatnálak jobban, Ó Uram, ha nem a kolostorban és Assisi szegénye zászlaja alatt? Bárcsak Jézus megadná nekem a kegyelmet, hogy Szent Ferenc méltó fia lehessek, hogy rendtársalmnak példát mutathassak.“ Az Úr meghallgatta kérését elvárásain felül is. Mint szerzetes nagylelkűen élte a kapucinus testvér életét, s csodálatosan megvalósította a pap eszményképét is. így különös módon befogadta és megvalósította a katolikus papi hivatás két szempontját: egyrészt a képességet, amellyel a pap az Úr testét és vérét konszekrálja, másrészt a hatalmat, amely képessé teszi a bűnök megbocsátására. Pio atya életének vajon nem az oltár és a gyóntatószék volt-e a két fő pólusa? Papi tanúságfétele így értékes és időszerű üzenetet tartalmaz. A Szentatya azzel kapcsolatban emlékeztetett rá, mit tanít a II. Vatikáni Zsinat az egyházi rend szentségéről a Presbiterorum Ordiwis határozatban. Megerősíti a papi hivatás alapvető és örök értékelt, amelyek Pio atya alakjában olyan kiválóan megnyilvánultak. A szent szolgálat alapvető vonása, amely jól felismerhető Pio atya életében is, az, hogy a pap engesztelésül az emberek bűneiért, áldozatként ajánlja fel magát Krisztusban és Krisztussal. A papnak nem szabad szeme elől tévesztenie küldetése klasszikus meghatározását, amelyet a zsidókhoz írt levél tartalmaz: „Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és arra rendelik, hogy az Isten tiszteletében képviselje az embereket, ajándékokat és áldozatot mutasson be a bűnökért“ (Zsid 5,1-2). I Ez a meghatározás tükröződik a zsinati tanításban: „A szentségek szolgálatában, de különösen a szentmiseáldozat bemutatásában a papok kiváltságos 68
