Szolgálat 75. (1987)

Az egyház szava - Az ír püspöki kar nyilatkozata az AIDS-ről

Az AIDS veszélye mindenekelőtt azt követeli, hogy együttérezzünk azokkal, akik áldozatai lettek és gondozzuk őket. Törekedjünk arra, hogy utánozzuk a gondoskodó és gyógyító Krisztust. Úgy kell viselkednünk az AIDS-től megfer- tőzöttekkel, mint bárki mással, akii súlyosan vagy halálosan beteg. A keresztény közösség legyen mindig a szeretet jele, főként a mellőzöttek és a szenvedők számára. A püspöki kar felkérte lelkipásztoni bizottságát, hogy sürgősen dolgozza ki, milyen gyakorlati lépéseket ajánl az Egyháznak, amelyekkel — küldetése gyakorlásában - segítheti az AIDS áldozatait.

A járvány veszélye haladéktalanul követeli, hogy megakadályozzuk a betegség terjedését. Nagyon szomorú lenne, ha a fenyegető helyzetben megelégednénk csupán azzal, hogy vitatkozzunk: szabadon árusíthatjuk-e vagy sem az injekcióstűket, illetve megkennyítsüik-e az óvszerek forgalomba hozatalát. Ezzel csak elodáznánk a problémák megoldását. Ezek ugyanis sokkal mélyebbre nyúlnak, s őszintén szembe kell nézni velük.

Az első probléma a kábítószerekkel való visszaélés. Tragikus erkölcsi, személyes, családi és társadalmi következményei vannak, s az egész társadalomnak tudatában kell lennie annak, hogy micsoda veszedelmet jelent ez a visszaélés. Országunkban a kábítószeresek (drogosok) körében harapódzott el leginkább az AIDS. Hatékonyabb nevelési programra van tehát szükségünk, hogy megelőzzük a kábítószerek használatát. Már számosán gondozzák és kezelik a drogosokat, s megérdemlik, hogy munkájukat az egész társadalom támogassa. De még jelentősebb anyagi és emberi befektetést kell biztosítani ezen a területen.

Az AIDS-szel kapcsolatban legyünk tudatában annak is, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a nemi visszaélés. Az AIDS fellépése mutatja, hogy ez a visszaélés halálos lehet. A szerelem értékes adományának teljes nemi kifejezése kizárólag az egész életre szóló házasságon belül megengedett, az élet nemzésére. Az óvszerek használatának szorgalmazása - egyéb erkölcsi megfontolások mellett - azzal a veszéllyel jár, hogy további ösztönzésként hathat a promiszkuiitásra. Ez a tény pedig önmagában elősegítheti' a betegség további terjedését. Egyetlen biztos óvszer van az ellen, hogy nemi úton ne szerezhessük meg ezt a betegséget: a házastársak hűsége egymáshoz, s a megtartóztatás a házasságon kívül. Életbe vágó, hogy mindez kristálytisztán álljon előttünk.

Tisztelettel adózunk azoknak a lelkészeknek, orvosoknak, beteg ápol óknak, fogházóröknek és minden más személynek, akik az AIDS-betegéknél és családjuknál teljesítenek szolgálatot. De még többet kell tenni. Ezért kérjük a közösség vezetőit, hogy egyesült erőkkel próbáljuk megoldani azt a számos társadalmi és vallási problémát, amiket az AIDS vetett fel.

Nem akarunk azonban pusztán emberi eszközökben bízni. Kérjük népünket, imádkozzon, hogy mélyreható megújulással feleljünk az AIDS kríziséből született kihívásra, és hogy az emberi társadalom megmenekülhessen ettől a félelmetes betegségtől.

58