Szolgálat 75. (1987)

Az egyház szava - A családi életről - A pápa beszéde Lengyelországban

Krisztus egyháza úgy szolgálta a családot, hogy kezdetétől fogva, s a századok folyamán kiváló modellt épített ki számára. Hagyományt is teremtett, amelyre jellemző a nő'i méltóság mély tisztelete. Ékesszóló tanúsága ennek Karolina Kózka, lengyel falusi lány boldoggáavatása. — Szolgálatát az egyház továbbvezeti új formákban, az új követelményeknek megfelelően. A lengyel egyház jelentős teljesítményeket mutat fel a család jogainak védelmében.

Isten tervében a család megszentelt és megszentelő hely. Az egyház mindig és mindenütt őrködött a család szentsége felett. Azonban különösképpen közel akar maradni a családokhoz, amikor belülről vagy — ami ma gyakran megesik — kívülről fenyegeti veszély ezt az élet és szeretetközösséget, Isten szövetségének frigyszekrényét. Az egyház országunkban is hű a családhoz, ennek igazi javához, még akkor is ha esetleg nála sem talál igazi visszhangra. Nemcsak szeretettel, hanem eltökélten hirdeti a családra és házasságra vonatkozó tanítást; nemcsak a osalád kötelességeire és jogaira emlékeztet, hanem másokéra is, főleg a társadalom és állam kötelességeire a családdal szemben. Állandóan törekszik arra is, hogy a leikipásztorkodásban olyan rendszert fejlesszen ki, amellyel erkölcsi segítséget nyújthat a keresztény családoknak. Nagy mértékben jelenlétének és érzékenységének köszönhető, hogy a családokat fenyegető rosszat továbbra is rossznak nevezik, a bűnt bűnnek, az elfajulást el fajiul ásnak. Innét van, hogy - a világban ma nagyon is gyakori helyzettől eltérően — körünkben nem épült ki olyan felfogás, amely a rosszat akarná igazolni és jónak nevezni.

Ellenkezőleg, egyre gyarapodik azok száma, akik a család különböző területein segítséget nyújtanak hivatása megvalósításához. Egyre növekszik azoknak a fiatal házasoknak és családoknak a sora, amelyek szokatlan élénkséggel s életük teljes bevetésével törekszenek megvalósítani a házasságra és családra vonatkozó keresztény tanítást. Ezért gyakran alakítanak apostoli jellegű családcsoportokat, amelyek szoros összeköttetésben állnak a lengyel egyháztól irányított csaíádpasztoráoióval.

6. A mai evangélium Máriával és Józseffel együtt vezet minket a jeruzsá- lemi templomba, ahol születése után negyven nappal bemutatták az újszülöttet. A Mózestől előírt szertartás közben váratlanul felhangzik egy agg hangja, ami egészen prófétai távlatot kölcsönöz ennek a templomi jelenetnek. Simeon kijelenti Jézusról: „Ez sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben; jel lesz, amelynek ellene mondanak“ (Uk 2,34). Máriához fordulva pedig hozzáfűzte: „A te lelkedet is tőr járja át, hogy sokaknak kiderüljenek titkos gondolataik“ (Lk 2,35).

Krisztus jel, amelynek ellene mondanak. Drága jó Testvéreim, nem keresztezi ez az „ellentmondás" - talán mindenek előtt is — az emberi; életnek éppen ezt a hatalmas és alapvető területét, a közösségi s nemzeti élet területét, amit a házasság és a család képviselnek? Nem tapasztaljuk éppen itt, micsoda veszély fenyeget? Mekkora erkölcsi veszteség éri a nőt, a férfit, a gyenmeke54