Szolgálat 74. (1987)

Tanulmányok - Morel Gyula: A szekularizált világ kihívásai a keresztény számára

Az ábra önmaga helyett beszél. A középkorban 3% a profán témák arányrésze, a 20. században a műalkotások 4%-a vallásos témájú, vagyis valódi „őrségváltásról“ beszélhetünk. De éppen a pontos felmérés jelent kihívást számunkra, hogy kérdéseket tegyünk fel: Lényeges vagy lényegtelen ismérvei-e a vallás fogalmának a mért jelenségek? A vallásosságra mint olyanra jellem- zőek-e ezek a konkrét kifejezési formák, vagy inkább arra a felfogásra, hogy hol és hogyan kell a vallásnak kifejeződésre jutni, vagy esetleg csak arra a rangra, amelyet a vallás a művészetekben és a nyilvánosságban kap? Csak egy történelmileg és intézményesen meghatározott elgondolásnak felel-e meg az a vallásfogalom, amit itt vizsgálat alá vettünk, vagy érvényes a mai felfogásra is? — Kérdések, amelyekre a jelen tanulmány 3. és 4. részében fogunk válaszokat keresni.

A negatív számsorokon túl a szekularizáció fogalmához tartozik a vallási és profán szféráknak a szétválása a modern ipari társadalmakban. Erre a tényre jellemzőik egy újabb osztrák felmérés eredményei: „61 % kérne tanácsot paptól vallási problémákra, 56 % személyes kétségbeesésben, 46 % lelkiismereti nehézségekben, 17% házassági gondokban és 16% a gyermeknevelés kérdéseiben. Szinte teljesen jelentéktelen azonban a pap szerepe a foglalkozással kapcsolatos gondokban (2 %), anyagi ügyekben (2 %) és politikai kérdésekben (2 %). — A vallás és a .kinti' élet között tehát éles választóvonal húzódik. A politikának, a gazdasági életnek és a foglalkozásnak tehát az emberek véleménye szerint kevés köze van a valláshoz.“1 - Szakkifejezéssel élve funkcióveszteségről van szó. Már a házassági és nevelési területeken is csak a népesség elenyésző hányada tartja szükségesnek a vallás szerepét, a társadalmi élet többi szektorában a vallás iránti igény szinte nem létezik. A vallás funkciója tehát a szoros értelemben vett személyi értelemkeresésre korlátozódik.

Viszonylag új tartalom a szekularizáció fogalmában az egyháztól független vagy egyházon kívüli vallásosság. Számos empirikus kutatás2 mutat ki olyan rétegeket, melyek vallásosan hívőnek tartják és mondják magukat, ténylegesen hisznek és vallásos gyakorlatokat végeznek, az intézményes egyházi szerkezeteket és formákat azonban részben vagy egészében elutasítják. S ezekhez a rétegekhez nem olyan személyek tartoznak, akik emberi gyengeségből kerülnek szembe az egyházi hierarchiával vagy rendelkezésekkel, hanem akik ezeket elvileg nem fogadják el.

Helyzetelemzés

A szekularizáció kihívásait akkor tudjuk legjobban megérteni és egyházunk javára fordítani, ha a fejlemények hátterét elemezzük. Szociológiai szemszögből nézve a szekularizáció elkerülhetetlen folyamat, amennyiben szakadék keletkezik a társadalom egészében létre jött alapvető változások és a vallási ill. egyházi elvárások között. Érthető ugyanis, hogy ilyen körülmények .között a csökkent motiváció negatív számsorokat eredményez, a „vallási“ és a „profán“ területe szétválik, és (mivel a személyes vallásos életet könnyebb az új társadalmi fel6