Szolgálat 74. (1987)

Eszmék és események - Reménység és ellentmondás jele - A pápa dél-amerikai útjáról (R.)

töredékes és részrehajló tudósítása ellen. „Az evangélium logikája“ c. nyilatkozatában emlékeztette híveit, hogy már Krisztus alakját is érték hasonló torzítások. A legutóbbi chilei látogatáskor azonban már a Vatikáni Rádió vetette a tömegtájékoztatási eszközök szemére, hogy csak szenzációt hajhásznak jelentéseikben. Feltette a kérdést: „A televízió teljhatalmának korában van-e még valaki, aki zavartalanul elgondolkodhat a pápa látogatásának mélyebb értelméről?“

A híradások ugyanis azt a benyomást keltették, mintha a látogatásnak elsősorban politikai jellege lett volna, s emiatt lett a pápa legkényesebb és legnehezebb vállalkozása. Tagadhatatlan, hogy mind Chilében, mind Argentínában a hívő katolikusokat lelkiismeretű problémák elé állítja a fennálló politikai rendszer.

S nem volt kényes a pápa helyzete Hollandiában és Nicaraguában? Nem hallottuk a pápa szavát, aki kifejezetten hangsúlyozta, hogy „az evangéliummal a kezében“ megy Chilébe?

— Rövid beszámolónkban csak néhány pontot emelhetünk ki a chilei és az argentínai látogatásból. Mindenekelőtt König Elfriede nővér beszámolóját közöljük Santiagóból (Chile), aki valamikor a megboldogult Marosi atya tanítványa volt Spittalban:

„Hosszú időn keresztül, csaknem egy évig készítették fel a chilei püspökök a népet a pápa látogatására. Mindenekelőtt imára, mégpedig a rózsafüzér imádkozására szólítottak fel mindenkit. S ezt meg is tettük minden összejövetel és szentmise végén: legalább néhány tizedet el imádkoztunk közösen. Ezenfelül 9 füzetet adott ki a Püspöki Kar különböző témákról. A kisközösségek ezeket olvasták át és beszélték meg, tanulmányozták. Két héttel a pápa érkezése előtt pedig a rádió és a televízió közvetített előkészítő programokat. Ezeket 10—15 személyből álló csoportokban tárgyalták meg a hívek.

A chilei nép nyílt szívvel és tárt karokkal fogadta a Szentatyát. Itt-tartóz- kodása örömmel és békével töltött el mindnyájunkat, főképp pedig új reményt hozott. Az utcák túlcsordultak a néptől, ahol órákon keresztül türelemmel és lelkesedéssel várták érkezését: mindenki kereste a helyet, ahonnét jobban láthatja. A társadalom minden rétegéhez volt szava, s minden csoport képviselője a nagy nyilvánosság előtt mondhatta el a Szentatyának, hogy mi nyomja a szívét. Nem maradt üresen talpalatnyi hely sem a rendezvényeken, de a legtöbben (500.000 ember az ország 12 millió lakosából) a munkásoknak és parasztoknak bemutatott szentmisén vettek részt. Érthető, hogy ekkora tömegben akadtak csoportok, akik saját céljaikra próbálták kihasználni és zavarni a rendezvényt. Ez történt a Consepsion nevű város peremén rendezett találkozón, ahol egyesek köveket hajigálfak, amire aztán visszavágott a rendőrség, bármennyire próbálták a papok lecsendesíteni a két oldalt. A történtek miatt a püspökök mélységes sajnálatukat fejezték ki a televízióban, mert ez a magatartás nem felel meg a chilei nép nagy többségének.

68