Szolgálat 73. (1987)
Eszmék és események - A tabernákulum előtt (Alexia) - Levelek a missziókból
zák, segítsék sok kegyelemmel, szerencsével, örömmel és jó egészséggel édös mindnyájukat! Dömötör testvér C. P. 57 18130 Säo Roque, S. P. Brazília Levelek Pápua Oj-Guineából: Afrikában hűséges látogatóm volt a Szolgálat. Karácsony előtt, Ausztrálián keresztül a Pápua Új-Guinea-i hegyek között is rámtalált. Itt a magamfajta magányos embernek jól esik az a tudat, hogy a mindenhol jelenlevő Isten, a Szolgálat jelentkező számaival, a missziók iránt érdeklődő paptestvérek és jó magyar hívek leveleivel, kézzelfoghatóan érezteti szeretetét. Hála Istennek — úgy érzem — az Afrikából magammal hozott kétfajta malária lassan megszelídül, munkaerőm pedig újra olyan mint húsz évvel ezelőtt. A nyolcadik hetet töltöm Pápua Új-Guineában és a negyedik helyen lakom. Egy kicsit előbb hagytam el Ausztráliát, mint ahogyan azt terveztem. Mount Hagen idős érseke orvosi kezelésen volt Sydneyben. Elöljáróm kérésére vállalkoztam arra, hogy visszaikísérjem az idős érseket Mount Hagenbe. Augusztus 27-én, kora délután jó trópusi hőség fogadott bennünket Port Moresbyben. Innen egy kisebb repülőgéppel Mount Hagenbe érkeztünk délután négy óra felé. A meleg után jólesett Mount Hagen kissé hűvös, hegyi levegője. Az érsek helyettese, meg egy amerikai rendtárs várakozott ránk. Az érsek Rebiamulban lakik. Én is itt kaptam szállást. Nem üdülni jöttem ide. A következő napon már teljes gőzzel nekiláttam a melanéziai pidgin nyelv tanulásának. Tíz napot töltöttem Rebiamulban. Egy amerikai meg két bennszülött apáca érkezett Kumdiból. Ök ott elemi- és középiskolát vezetnek. Plébánosuk elutazott. Vállaltam, hogy helyettesítem papjukat. Az iskolások többé-kevésbé értik és beszélik is az angol nyelvet, de nem könnyű őket megérteni. Meg kell szokni az ő tájszólásukat. — Kumdi felé haladva az apácák szóval tartottak. A bennszülött apácák megmutatták a helyeket, ahol a környékbeli törzsek háborúzni szoktak. Itt a törzsek közötti háborúzás és a földrengés nem újság. Inkább az az újság, hogy június óta nem volt földrengés, azaz, lehet hogy mégis volt. Tegnap éjfél felé néhány másodpercig mozgott velem az ágy. Ha ezt nem a szellemek idézték elő, akkor bizonyára egy kis földrázkódás okozta. Kumdiban minden apáca tanárnő, és néhány benszülött kivételével mind amerikai. Az egyik bennszülött apáca elmesélte, hogy ő is Amerikában tanult. Ott erős honvágya volt. Nem tudta megszokni az amerikai éghajlatot, meg azt, hogy ott mindig cipőben kellett járnia. Valaki vállalkozott Kumdiban, hogy segít a melanéziai pidgint tanulni. Azt mondtam neki, hogy az ő segítségével inkább a melpa nyelvvel szeretnék egy kicsit megismerkedni. Az idősebb emberek ugyanis ezt a nyelvet használják a környéken. Ha a pap prédikál, akkor rendszerint egy tolmács melpa nyelven magyarázza meg, hogy mit is hallottak a prédikációban. Mikor Kumdiból visszatértem, hamarosan találkoztam rnuni munkatársammal. Megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem hozzá menni. Kétszer sem kellett biztatni. Ö nem egyedül él. Van vele egy nyolcvan éves, de még munkaképes skót asztalos, aki John névre hallgat. Késő este, mikor megérkeztünk, John pipázott és olvasott. Amikor megtudta, hogy Afrikában én is jó erős bennszülött dohánnyal szoktam megtömni a pipámat akárcsak ő, nagyon barátságos lett. Nekem ajándékozta egyik pipáját, és hozzá még dohányt is adott. Még mondja valaki, hogy a skótok nem szeretnek adakozni. Muni munkatársam tíz helyre jár misézni. Csütörtöki napon a Tena patak két partján élő törzseket látogattuk meg. A két törzs hadilábon él egymással. A legutóbbi összecsapásuk az előző vasárnapon volt. A jó bennszülöttek nem voltak imádkozó kedvükben. Az egyik kápolnánál két sebesült és még vagy hat másik jámbor lélek várakozott ránk. Az úton találkoztunk néhány bottal vagy mankóval sántikáló harcossal. Akiket lándzsával hasba hajítottak vagy nyakon nyilaztak, azok nem sántikáltak, de 93
