Szolgálat 73. (1987)

Tanulmányok - Szilas László: A barokk kori világi keresztények életéből

„pap dolga“ lesz: ő mondja a szentmisét, a hívek csak hallgatják. Liturgikus tevékenységük természetszerűen az ún. népi ájtatosságra összpontosult: rózsafüzért imádkoztak a szentmise alatt, ami a nagyobb ünnepeken szentségi áldással kezdődött s avval is /fejeződött be. Jelentős helyet foglaltak el a litániák, imaórák, zarándoklatok és a különféle szentelmények. Terjedt az írni- olvasni tudók száma: növekedett tehát azok tábora, akik mind a szentmise alatt mind pedig azon kívül „magánájtatosságokat“ végeztek a népszerűsödő imakönyvekből. (Esterházy Pál nádor két imakönyvet is szerkesztett, s tőle származik a híres „Esterházy-ima“.) S a kölönböző körmenetek és zarándoklatok pedig termékeny talajt biztosítottak arra, hogy a világiak szabad folyást engedhessenek vallási igényeiknek és kifejezési formáiknak.

A Szűzanya tisztelete soha nem hiányzott a kereszténység történetében. Alapját az evangéliumok és az első egyetemes zsinatok (IV. és V. század) képezik. A hitújítók ennek ellenére támadták Mária Isten-anyaságát és a Mária- tiszteletet. Ez azonban mintha csak erősítette volna a katolikusok kultuszát. Egyik gyümölcsét láttuk már a Mária-kongregációkban. A másik a török veszedelem elleni harcokban virágzott ki. A keresztények erőtlennek érezték magukat a mohamedán áradattal szemben, s ezért kérték Jézust anyja, Mária nevében, hogy erősítse karjukat és kardjukat. Hálás köszönetként terjesztette ki XI. Ince pápa Mária nevének ünnepét az egész egyházra 1683-ban, Bécs fel- szabadulásának emlékére. Az ezzel is fellendült Mária-tisztelet egybeesett Magyarország felszabadulásával a török uralom alól. A szentbeszédek egyik kedvelt témája lett Mária, Magyarok Nagyasszonya. A Regnum Marianum eszméje ebben a korban lesz népszerűvé, jóllehet a Mária-tisztelet nemzeti jellege nemcsak magyar vonás: Európa más katolikus országaiban is találkozunk hasonló jelenséggel.

A szentek tisztelete szintén erős lendületet kapott a barokk korban. Ebbe is belejátszott a protestánsok támadása. Ellenhatást váltott ki sokakban a kálvini puritanizmus, amely sem képeket, s — hosszú ideig — orgonát sem tűrt meg a templomokban. A reneszánsz szelleme is kiterjed a nép széles rétegeire: csodálkozó érdeklődéssel szemlélik és szemléltetik az ember testi és lelki kincseit, tulajdonságait. A barokk templom számos mellékoltárával bőséges teret kínált fel mindezek közlésére: a szentek közvetlen emberi példaképek lettek az Istenhez vezető úton. A hagyományos szentek mellett, főleg a szerzetesrendek működése folytán, újak is előtérbe kerültek. Szent József mindig ismert volt, de Nagy Szent Teréz és a karmelita rend nagyban előmozdította tiszteletét. Országok, egyházmegyék, városok egymás után választották őt védőszentjüknek. Páduai Szent Antal szintén népszerű tiszteletnek örvendett az egész egyházban, ó a védőszent a háborúban, pestisjárvány idején, tengeren, utazáson stb. Németországban nemcsak a kis Jézussal a karján ábrázolták, hanem mint tengernagyot spanyol admirális-kalappal és karddal az oldalán. Az igazi barokk szent Magyarországon azonban Nepomuki Szent János. A népi vallásosságban ó a hidak szentje, a tutajosok, hajósok, molnárok patró29