Szolgálat 72. (1986)
Eszmék és események - Levelesládánkból
Az olvasmányok közötti énekeket illetően egyetértünk a recenzenssel (például a népének-törmelékek elvetésében, dehát ez rögtön jó példa az elkerülhetetlen kompromisszumokra). Legföljebb annyit jegyzünk meg itt, hogy az egyéves responzórium- sorozat a változó szövegek, a változatos formai arányok és a kétrészes dallam harmóniája miatt — könnyűsége ellenére — mindig frissen hat, frissebbnek, mint »papírról képzelnénk" és mindenesetre frissebbnek, mint a puszta zsoltárdallamon történő reci- táció, mely világszerte elterjedt. Ez persze nem zárja ki, hogy a szkólák igényesebb énekanyaggal gazdagítsák tovább az olvasmányközi éneket, saját könyvüket használva. Még néhány apróság. A köteten nem egy műfordító dolgozott (többen név szerint is jelezve vannak), ám sokan névtelenek kívántak maradni, vagy a bizottságban működtek közre, s munkájukra csupán a „Szöveg: új" megjegyzés utal. A bizottság többségi álláspontja az volt, hogy élő zeneszerzők népénekei — ha ilyenek vannak — liturgiái, művészi és gyakorlati szempontból állják ki az idő próbáját, s egy következő kiadásban kapjanak helyet. A könyv tényleg vastag, olyan vastag, mint szüléink, nagyszüleink „kapcsos" imakönyve volt, csak éppen sokkal, sokkal könnyebb. Baj ez? Mi reméljük, hogy a nép megszereti, magával viszi az istentiszteletre, s újból rászokik az imakönyv használatára. Egyik szerzetes gimnáziumunk diákjai kirándulni voltak nemrégiben, a könyv nem volt kötelező, mégis a Népénektár mindegyikük hátizsákjában ott volt.. . Végül egy sommás tételre sommás felelet: véleményünk szerint az Éneklő Egyház nagyon is tükrözi a Szent Zsinat lelki ihletését, ha nem is úgy, ahogyan sokan rá hivatkoznak, de úgy talán igen, ahogyan a Szinódus értelmezte: a liturgiába mint misztériumba és mint természetfeletti valóságba kívánja bevezetni a katolikus híveket. (Budapesti karnagy) + Közönséges ősz eleji nap volt, amikor vonatunk begördült a lourdes-i pályaudvarra. A nagy nyári utazási láznak már vége. Lármás, vidám turisták helyett másfajta vonatok érkeznek. Ablakaikon vöröskereszt, utasaik betegek. A legnagyobb rendben sorakoznak a vagonok elé a betegszállító autók, tolókocsik, hordágyak, amelyeket önkéntes betegszállítók gurítanak a kijelölt szállodákba. Energiahordozó benzinük a szeretet. Ezek az önkéntesek 3—3 hetet vállalnak ingyen a Szűz Anya szolgáiként ismeretlen beteg embertársaikért. Mi nem szervezett csoporttal jöttünk, csak ketten voltunk. Elfogódottan kopogtunk be a Cité secour St. Pierbe, a zarándok központba. 4 napig a szeretet és szolgálat városának polgárai lehettünk. A hegyoldalban, mint madárfészkek kapaszkodnak meg a kis különálló zarándokházak, amelyek egyikében mi is otthonra találtunk. Rövid útbaigazítás után megismerkedtünk a Cité rendjével, lakóival. Kitágultak a határok: Európa, Ázsia, Afrika adott itt testvérkezet egymásnak. Az ebédlőben egy 10 év körüli zaire-i kisfiú ült mellettem. Előtte ebédes tálcája, maga némán, csukott szemmel, összetett kézzel kéri rá Isten áldását. Az összeszedettség szobrát lehetne kifaragni róla. Az étterem falán a csodálatos kenyérszaporítás freskója. A csoda itt nap mint nap folytatódik, mert a Citében 900-an ülnek asztalhoz naponta háromszor, és csak az fizet, akinek van miből. Árak nincsenek. Itt is önkéntesek teljesítenek szolgálatot. Kik? Egyetemisták, kispapok, nyugdíjasok, akik így szolgálnak 3 hétig a Szűz Anyának. Szervezetten, csendben, szeretetben. A Cité különböző pontjain ez a felírás olvasható: Paix — Silence (Béke-Csend). A szeretetszolgálat mellett ez adja a település atmoszféráját. A hegyoldalban egy különleges istállószerű épület áll. Bernadett szülőházának mása, — ma kápolna. Oltára palakő, székei apró fejőszékek egy-egy kecske- vagy birkairhával letakarva. Este 11-ig mindig vannak, akik itt könyörögnek egy nagy mérleg serpenyőjébe helyezett tabernákulum előtt, hogy ne engedje kibillenni a mérleg nyelvét. A másik serpenyőben a megvilágított földgömb, néhány buzakalász. A városka lelke a Grotta, a Szűz Anya megjelenésének helye, életnagyságú szobrával. Előtte óriási égő gyertyacsokor, mellette a másik barlang, ahol Bernadett csodál84