Szolgálat 72. (1986)

Tanulmányok - Franz König: Nem elég csak a technika

kell keresnünk emberi közösségünk számára, s itt a vallás igazi távlatokat nyit. Egyszerre tanít korlátáink megismerésére és a remény érzésének átélésére. Korlátáink megértetik velünk, hogy nem eshetünk bálványimádásba; felismer­tetik, hogy a mennyiségi s mérhető tényezők nem pótolhatják a minőségi célo­kat, s hogy az eredeti emberi igényeknek nagyobb a jelentősége, mint a tech­nikai haladásnak. A remény pedig arra utal, hogy van bennünk egy eddig ke­vésbé használt tartalék, amely oázis lehet, túl minden hibánkon. A vallási szemlélet nem valami ködös elmélet, hanem felhívás a cselek­vésre és a párbeszédre. Megkívánja, hogy átértékeljük eszközeinket és céljain­kat. Eszmélödésre sarkall — önmagunkról. Megkívánja, hogy teremtő módon alapozzuk meg az egyén és a társadalom döntéseihez szükséges feltételeket. A vallásos szemlélet az értékek kérdését veti fel. Nemcsak arra kell töre­kednünk, ami hasznos, hanem ami jó is az emberiségnek. Somerset Maughan — aki köztudomásúan szkeptikus volt — elismerte „Sum­ming up" (Felmérés) könyvében, hogy még az igazság és a szépség sem elegendő az emberi élet teljességéhez. Mindkettő hatalomra vezethet, ezzel pedig mindig vissza lehet élni. Valami más is szükséges tehát, ha az ember értelmes életre törekszik, és ha azt akarjuk, hogy civilizációnknak termékeny jövője legyen. Ez a valami a szeretetteljes jóság. A vallásos szemlélet csökkenteni akarja az eszmény és a valóság közötti távolságot. Erőt akar öntemi belénk, hogy szeressük embertársunkat és azono­suljunk vele. Ékesszólón állapítja meg Gabriel Marcel a „Les hommes contre l’humain“ (Emberek a humánum ellen) című művében: „Mert hosszú lejáraton mindaz, amit nem szeretetből teszünk, kikerülhetetlenül abban végződik, hogy a szeretet ellen történik." A technika kapcsán fölmerül a kérdés: Mi az értelme mindennek? Mit kere­sünk ténylegesen? Milyen pillanatnyi célok vezetnek? Milyen a viszonyunk közeli és távolabbi szomszédainkhoz? Ápoljuk-e annyira a szív bölcsességét mint a technikai ismereteket? A vallás segíthet abban, hogy helyes értékrendet állítsunk fel, s ennélfogva ne bukjunk el korunk technikai kísértéseiben, s ne meneküljünk azoktól a ta­lálkozásoktól sem, amelyek nélkül csak felületes utasok maradunk ebben a világban. Ha vállaljuk ezt a magatartást, akkor felfedezzük, hogy semmi sürgős prob­lémát nem oldhatunk meg szeretet és jóakarat nélkül. Felfedezzük, hogy a hit nem felesleges luxus a modern ember számára, hanem parancsoló szükséglet, ha emberhez méltó világban akarunk élni. 1978-ban, a Vienna International Community-ben tartott előadás 35

Next

/
Thumbnails
Contents