Szolgálat 70. (1986)

Könyvszemle - Az Egyházi Törvénykönyv (Koncsik Endre)

lírikus és műfordító is. A Zsinat utáni lelkiség] irányzatokat tükröző énekek is hiányoz­nak, valamint a kifejezetten gyermekeknek szóló és a búcsújárási énekek. Mindenesetre hangoztatnunk kell: az Éneklő Egyház gazdag kincstár! Arra vár, hogy mi, papok, hitoktatók, énekvezetök és a katolikus magyar családok nagy örömmel lás­sunk hozzá kiaknázásához. Galambos Irenaeus Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szö­vege magyar fordítással és magyarázattal. Szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő Péter. Szent István Társulat. Budapest, 1985. 1228 o. Kiváncsi várakozással és nagy örömmel vettük kézbe az új Egyházi Törvénykönyv­nek az elmúlt évben megjelent magyar nyelvű kiadását, melyet Erdő Péter fordított és szerkesztett. A Törvénykönyv fordításának elsődleges célja, hogy bárkit hozzásegítsen annak könnyebb megértéséhez. Hivatalos, kötelező erejű továbbra is az eredeti latin szöveg marad, még abban az esetben is, ha a fordítás egyházi jóváhagyással lát napvilágot. Az 1917-es Egyházi Törvénykönyvről éppen ezért nem is volt szabad hivatalos fordítást készíteni. De ez nem is volt annyira szükséges, hiszen az főképpen a papok és egy­házjogászok használatára készült, akik általában tudtak latinul. Az új Codex Iuris Ca­nonici ezzel szemben fokozottabb mértékben törekszik tekintetbe venni azt, hogy Is­ten népének minden tagja a maga sajátos módján részesül Krisztus papi, prófétai és királyi küldetéséből. Ennek megfelelően helyet biztosít jogrendjében az Egyház min­den tagjának, kifejtve jogukat és kötelességüket. A Törvénykönyv fordítása nemcsak azért fontos mivel a latin nyelvet a mai időben egyre kevesebben értik — még a papság körében is —, hanem azért is, mert az új Törvénykönyv az összes latin szertartásé hivő számára készült: tehát olyanok számára is, akik egyházjogi tanulmányokat nem folytattak. A fordítás így mindenekelőtt az aktiv lelkipásztorkodást végző papok valamint a hívek, nem pedig a hivatásos egyház- jogászok segédeszköze kell, hogy legyen. Mennyiben tesz eleget ennek a követelménynek a magyar nyelvű kiadás? Erre kerestük a választ. A fordítás legnagyobb nehézségét, amint az Erdő Péter a bevezetésben szintén kifejti, a magyar kánonjogi nyelv kiforratlansága és az egységes magyar terminológia hiánya jelentette. Az egyházjogban járatlanok számára a latin fogalmak nem sokat mondanak. Az eddig megjelent magyar nyelvű egyházjogi müvek kétségtelenül segít­séget jelentettek ennek a nehézségnek a leküzdésében, de -mint Erdő Péter is meg­jegyzi: ....nem mindig volt lehetséges szélesebb közönség számára is világos, de az eredeti szöveg teljes jogi értelmét is tükröző fordítási megoldásokat találni, Jellemző példa erre a házassági beleegyezéssel kapcsolatos „error in qualitate personae“ fogalom (1097. kán., 2. §). „A személy tulajdonságában való tévedés“, ahogyan ez a magyar fordításban olvasható, megtévesztő lehet. A „tulajdonság“ szó ugyanis a közhasználatban többnyire nem azt jelenti, amit a latin „qualitas“ az egy­házjogban. Találóbb lett volna ebben az esetben a „személyi sajátosságban való téve­dés“ kifejezés. Hasonló esettel találkozunk az 564. és az azt követő kánonokban szereplő „capel- lanus“ fogalom fordításával kapcsolatban. A magyar kiadás „lelkészének fordítja. A magyar nyelvhasználatban szószerint a „káplán“ szó lenne a megfelelő, de a latin Codex „vicarius paroecialis“-át szoktuk így fordítani. A „lelkész“ megnevezés az adott esetben tehát nem találó, ill. félreérthető. E helyett a „megbízott lelkész“ kifejezés jobban adná vissza azt, amit a Törvénykönyv a „capellanus* fogalmon ért. Ugyanígy fel lehetne hozni még más példát is, ahol a fordítási megoldás nem a legszerencsésebb. (Pl.: az 1587. és az azt kővető kánonok „causa incidens“-ének job­ban megfelel a „közbejövő“ vagy „közbejött“ ill. „közbeeső ügy“., mint a „mellékes ügy“ fordítás.) Más esetekben egyáltalán nem talált a fordító megfelelő magyar szót és helyette a latin kifejezést magyarosította. (Pl.: kváziplébánia, inkardináció, exkardi- náció, formális aktus, cenzúrák, exklausztráció stb.) 96

Next

/
Thumbnails
Contents