Szolgálat 70. (1986)
Tanulmányok - Szigeti Miklós: A barátság a Szentírásban
minden titkot. Még Péter te hozzá folyamodik, hogy megtudja, ki az áruló, mert tudja, hogy Jézusnak János előtt semmi titka nincs (Jn 13,24). Mondjuk hát ki, hogy János volt Jézus „legjobb barátja“? Akkor miért nem rá bízta Egyháza vezetését és miért inkább Péterre? Lehet-e egyáltalán emberi logikával boncolni ezt a kérdést? A misztika megtalálta a választ. Péter családos ember volt, aki mindenét elhagyta Jézusért. Megtapasztalta a bűnt te — a hármas tagadásban -, de „amikor megtér, ö erősíti majd meg testvéreit“ (L'k 22,32). Ezért lett ő a tiszta búza közé vetett konkolyt te tartalmazó Egyház földi vezetője. Jézus „az Egyház kulcsait Péterre, de legszentebb Szívének kulcsát a szűz Szent János apostolra bízza. Öt vonja kebelére, s reá hagyja legnagyobb kincsét, a Szűzanyát.“ (Maradjatok szeretetemben! Bécs 1965, 189). János a szűzi misztika védőszentje. C. M. Martini jezsuita bíboros szerint János a keresztény katekézis harmadik fokát jelenti. Az első, Márk a katechumenekhez szól. A második, Máté, Lukács és az Apostolok Cselekedete: az Egyházról és a kereszténység és a műveltség viszonyáról tárgyalnak. A harmadik azonban János, aki a bensőséges keresztények misztikus kiképzését szolgálja. Késő öregkorában sem tudja elfeledni az első találkozás pillanatát. Közel 'kilencven éves, amikor evangéliumát írja, de még az Időpontra is emlékszik: „a tizedik óra körül járhatott“ (megfelel du. 4 órának; Jn 1,39). János, a szűz, az első óra barátságát nyerte el s mindvégig megőrizte. De tudja és tanítja te mind- annyiunknak, hogy Jézus hajlandó mindenkit barátságába fogadni, aki elfogadja a feléje nyújtott jobbot: „Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem“ (Jel 3,20). A többiek A Tizenkettőn kívül név szerint ismerjük Jézus „laikus“ barátait is. Ezek: Lázár, Mária és Márta. Az evangélista kimondja: „Jézus szerette Mártát, a nővérét és Lázárt“ (Jn 11,5). Betáoiában éltek, Jeruzsálemmel átellenben az Olajfák hegye másik oldalán. Családi házuk legszebb órái azok voltak, amelyeket Jézus társaságában töltöttek. A Lázár sírja mellé emelt ferences templom freskói azokat a jeleneteket ábrázolják, amelyek itt játszódtak le. Lázár csak Jn 11—12-ben szerepel. Jézus feltámasztja a négynapos halottat. Egyetlen szavát sem közlii az evangélium. Jézus csak kétszer sír az evangéliumokban: Lázár sírjánál és Jeruzsálem felett. Éppen ez a tény készteti arra a gyászolókat, hogy megjegyezzék: „Nézzétek, mennyire szerette!“ Jézus még egyszer vendégeskedik Betáoiában. A feltámasztott Lázár is ott van (Jn 12,1-11). Alakja többé nem szerepel a Szentírásban, elvész a hagyomány ködében. Sokkal többet tudunk Lázár két nővéréről, Máriáról és Mártáról. Róluk már nem csak Jn beszél (Lk 10,38-42). Ezekből az evangéliumokból határozott jellemvonásokkal tűnik elő a két nő Jézus baráti köréből. Márta cselekvő, gyakorlatias, Mária viszont elmélázó, szemlélődő. Mindkettő Jézusért él, de Jézust 26
