Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Barátság Istenne! - Barátság emberrel

b) Barátságuk gyökerezzen a hivatásukhoz való hűségben. Álljanak az Úr Jézussal és Egyházával benső, élő, az limátál táplált kapcsolatban. c) A barátságban élők legyenek érzékenyek egymás viselkedése, képes­ségei és gyengeségei iránt. Tudniuk 'kell, hogy barátságuk növekedésével nö­vekszik annak ligénye is, hogy egymáshoz lelkileg és fizikailag közelebb 'kerül­jenek. Éppen ezért 'késznek kell lenniük, hogy mérsékeljék a gyengédség, von­zalom és szeretet testi kifejezéseit. d) Munkálkodjanak, hogy megerősítsék egymást el kötelezettségeikben. e) Kapcsolatuk ne legyen kizárólagos. Az eszmény a teljesen szabad, bir­toklásra nem törő kapcsolat, amely nem akadály, hanem segítség egyéb kap­csolatokban. f) A barátság legyen nyílt Isten felé személyes imában, és nyílt a lelkivezető vagy gyóntató felé a lelki beszámolókban, Illetve a szentgyónásban. g) Kapcsolatuk vállalja készségesen a nehézségeket, ne riadjon vissza ne­hezebb Időszakok elviselésétől. h) Végül 'itt is áll, hogy a fát gyümölcséről ismerik fel: a barátság nem szakítható el a barátok életének egyéb részeitől. A barátság olyan legyen, hogy „életet" adjon: erőt, bizalmat és örömet. III. KONKLÚZIÓ A barátság a szeretetnek az a fajtája, amellyel a mai ember legjobban megközelítheti az Üdvözítő istennel való kapcsolatunk nmiszténiumát. Ezt a barátságot Isten maga kezdeményezte, de az embernek el kell fogadnia és ápofniia. Csak így növekedhet Isten szeretetében a Szentlélek által. Ez a ba­rátság nem rombolja le az emberek közötti barátságot, hanem feltételezi, megnemesíti és ki teljesíti. Az ilyen barátság lényeges eleme a tisztelet, biza­lom, felelősségteljes elkötelezettség és hűség a baráti kapcsolat minden fá­zisában. Az igazi barát többet ad barátjának, mint amit tőle elvár. Jézus és a szentek erre adtak példát. Elégtelenek azok a vélekedések, amelyek az em­beri barátságban csak veszélyt látnak. Mind a házasságban, mind az Istennek szentelt cölibátusban élőknek szükségük van barátságra, hogy a szeretetben növekedjenek. Itt is érvényes, amit János evangélista a szeretetről mondott (vö. 1Jn 4,20-21): Ha valaki azt állítja, hogy „Isten a barátom“ de „embertest­vérem nem", osak önmagát ámítja. Mert aki nincs barátságban testvérével, akit lát, nem lehet barátságban az Istennel 9em, a/kit nem lát. Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki barátságban van Istennel, legyen barátságban embertestvéré­vel is. 18

Next

/
Thumbnails
Contents