Szolgálat 69. (1986)

Eszmék és események - Kezdetben volt a Szó (A. Schuh)

Jézus a Szó — azt jelentené, hogy Ö a beszélgetés mestere? Vagy figyelmes hallgató? Akinek szava kihívóan hat az emberekre? Aki szavaival gyógyít, vigasztal, megszabadít és irányt mutat a oéltalanul botorkálónak? Aki szavaival felfedi isten valóságát és az ember rejtett értékét, s ezzel fényt és világosságot teremt a sötétségben?

Mindez igaz. De János még többet közöl. Nem azt mondja, hogy Jézus szavaival, tanításával fejti ki, hogy ki is az Isten, ki is az ember. Azt állítja, hogy Jézus a Szó, a Létező.

De kezdhetünk evvel korunkban valamit, ahol a szó a legelkopottabb valami? Az újságok, a rádió és tévé, a szónoklatok a szavak mondásából és gyártásából élnek. Mit jelentsen tehát, hogy Jézus a Szó?

Bármennyire is lejáratták magukat a szavak, mégis ismerjük hatalmukat, erejüket. Az édesanya, amikor gyermeke ezer kérdésére felel, nemcsak ismeretet közöl; önmagát adja neki, szeretetéről győzi meg. Mert ha nem felel a kérdésekre, a gyermek rémülten gyaníthatná: nem szeret többé, haragszik rám! Nemcsak üresen csengő szavak, hanghullámok léteznek. A szó önátadás, a szó megtagadása pedig a szeretet megtagadását jelentheti. Ezt érzi a kisgyermek, ha édesanyja nem akar vele beszélni. Talán dolgokról, tárgyakról beszélget az édesanyja, de szava több a dolgoknál, tárgyaknál. Alapjában véve mindig egyet fejez ki: Te vagy az én kincsem! Beszélhet az időről, esőről, viharról vagy másról, szavaiban mindig benne van: Te vagy az én szeretett kincsem, egészen rendelkezésedre állok!

Természetesen, a szó lehet pusztán üres csengés is, de nem szükségképpen. Képes életet foganni, szeretetre gyújtani. Mert nemcsak valamit nyújtunk vele; a szerető ember önmagát közli rajta keresztül: mint a másikért létező tárul föl.

Mit akar tehát mondani János evangélista, amikor kijelenti, hogy „Jézus a Szó“? Azt, hogy Jézus teljesen Szó, teljes önátadás. Nem tart fönn semmit magának, „privát tulajdonnak“, hanem ő a másiknak megnyíló, teljes létével felelő szeretet. Tehát Szó ő: legtökéletesebben kifejezett szeretet.

Jézust tehát ne valami felsőbbrendű embernek képzeljük, aki néhány fontos dolgot tanított nekünk és arra akar rábírni, hogy tanítását meghallgassuk és kövessük. Nem. Ö Szó, s nem más. Úgy is mondhatjuk: teljesen értünk van.

Nemcsak néhány kedves szót szól tehát nekünk, hanem ö maga a Szó, amit mond. Nemcsak szeretetteljes dolgokat művelt érdekünkben. Nem is csak a szeretet néhány kiváló tettét hajtja végre, ugyanakkor azonban magának tartaná fönn saját énjét. Nem, ő semmi más, csak az irántunk való Szeretet, az értünk Létező.

Nemcsak szolgálatokat tett nekünk, hanem maga a teljes Szolgálat: értünk és nekünk. így nyilvánítja ki számunkra Isten lényegét. Isten tiszta szolgálat, szerető szolgálat, odafordulás teremtményeihez, itt-lót teremtményeiért: Szeretet.

82